Különféle utasokkal a fedélzetén indulhat hamarosan az Artemis-1 holdrakétája

1831

Augusztus 29-ét tűzte ki a NASA az Artemis-1 tervezett indítási dátumaként. A rakéta szenzorokkal, érdekes utasokkal és mesterséges intelligenciával a fedélzetén vág neki a körülbelül 40 napos küldetésének a Hold körül. Az SLS (Space Launch System) rendszer és az Orion űrhajó ezúttal még emberek nélkül indulnak, a misszió egyik fő célja az emberes utazás, a 2024-re tervezett Artemis 2 küldetés előkészítése. Az Artemis 2 a Hold körül fog keringeni, az első leszállást pedig az Artemis 3 misszió során hajtják majd végre, az űrhajósokat pedig a 2020-as évek második fele táján a SpaceX Starship űrhajója teszi majd le a Hold felszínére.

Az Artemis 1 három fő céllal indul: demonstrálni, hogy az Orion űrhajó képes visszatérni Hold körüli pályáról, ellenőrizni, hogy az űreszköz bírja a teljes repülést (az indítástól az óceánba csapódásig), illetve képes sikeresen és biztonságosan kiemelni a óceánból a Földre visszatért egységeket. Emellett egy kevésbé kiemelt cél különböző kisebb feladatok teljesítése, többek között a közösség felé irányuló tevékenységek, mint pl. szelfiket készíteni az Orion űrhajóról napelemekkel az előtérben és a Holddal a háttérben.

A NASA Artemis 1 holdrakétája a Kennedy Űrközpont floridai indítóállomásán, 2022. június 6-án (Forrás: NASA/Ben Smegelsky)

A holdrakétán fog utazni tíz kockaműhold is, amelyek különböző innovatív meghajtási technológiákat tesztelnek majd, tanulmányozzák az űridőjárást, vizsgálják a sugárzási környezet élő szervezetekre gyakorolt hatását, illetve nagyfelbontású felvételeket készítenek a Földről és a Holdról. A kis kockaműholdak mellett három ,,űrhajós” bábuval tesztelik a kutatók, hogy a sugárzás és az űrutazással járó stressz milyen hatással van az emberi szervezetre.

Az Apollo 13 küldetés mérnökéről, Arturo Camposról elnevezett Moonikin Campos parancsnok is az Artemis 1 holdrakétán utazik (Forrás: NASA)

Az egyik ilyen bábu az Apollo 13 küldetés mérnökéről, Arturo Camposról elnevezett Moonikin Campos parancsnok, aki a parancsnoki székben utazik majd OCSS (Orion Crew Survival System) űrruhában. A bábu segítségével azt tesztelik, hogy milyen jól működik az űrruha a jövő Artemis űrhajósai számára; emellett sugárzást mérő szenzorokkal, illetve a gyorsulást és rezgést mérő műszerekkel szerelték fel. Két másik ülésen utazik majd a DLR német űrközpont jóvoltából Zohar és Helga szimulált női űrhajósok, az egyik a StemRad nevet viselő, sugárzástól védő mellényben, a másik pedig nélküle.

A fedélzeten utazik az Amazon cég által fejlesztett Alexa mesterséges intelligencia is, amely a Cisco Webex videokonferencia platform és Lockeed Martin (az Orion fő beszállítója) együttműködésével fogja tesztelni a Callisto névre hallgató új távolsági hangtechnikát. Az Artemis 1 holdrakétával utazik a híres képregényből ismert Snoopy is, plüssállat formájában, rajta az űrhajósokéval megegyező anyagból készített, miniatűr OCSS űrruhában. Snoopy ,,zéró gravitáció” indikátorként várhatóan ide-oda sodródik majd a kabinban. A Holdhoz indul még továbbá négy miniatűr figura a Lego Education jóvoltából, Kate és Kyle a SPIKE Prime rendszerből, illetve Julia és Sebastian a Lego City sorozatból.

Az Artemis 1 holdrakétán utazik majd Snoopy is, az űrhajósokéval megegyező, miniatűr OCSS űrruhában (Forrás: Peanuts Wordwide)

Nem csak a NASA röptet azonban kisebb-nagyobb utasokat, hanem az ESA miniatűr űrhajósa, Shaun a bárány is helyet kapott az Artemis 1 holdrakétán. Az űrhajó a Hold gravitációjának segítségével felgyorsulva 70 ezer km távolságba jut a Hold mögé, a Földtől majdnem félmillió kilométerre – távolabb, mint ember (vagy bárány) valaha is eljutott. Shaun részt vett űrhajós képzésen is, Európa és az USA különböző területeire utazott, sőt, még egy különleges Airbus ‘Zero G’ A310 repülőre is felszállt az űrutazáshoz hasonló szabadesés élményt megtapasztalni. Mindezt gondosan dokumentálták, Shaun a bárány kalandjait pedig az indításhoz közeledve ESA blogbejegyzésekben fogják bemutatni.

Shaun, a “bárányűrhajós” az Artemis 1 küldetés Orion űrhajójának modelljével (Forrás: ESA)

Míg az 1960-as, 70-es években zajlott Apollo-expedíciók során három nap alatt elérték a Holdat, az Orion űrhajó egy-két hétig utazik majd, hogy egy másfajta Hold körüli pályára álljon. Idővel távoli retrográd pályára áll, azaz a Hold forgási irányával ellentétesen fog keringeni körülötte. Körülbelül 6-19 napig marad a Hold körül, majd ismét közelebb repül hozzá a hazaúthoz szükséges hintamanőverhez; ezzel felgyorsulva körülbelül 9-19 nap alatt visszaérkezik a Földre. A NASA folyamatosan monitorozni fogja az űrhajót, hogy megfelelő pozícióban van-e a Föld légkörébe való, nagysebességű visszaérkezéséhez (ezt már az Orion első tesztrepülése során tesztelték 2014-ben, amikor az űrhajó 5800 km-re emelkedett a Föld fölé). Az Artemis 1 utolsó lépéseként három ejtőernyő alatt érkezik meg az Atlanti-óceán felszínére, nem messze Florida partjaitól.

Forrás: ESA, Space.com

Hozzászólás

hozzászólás