A világsajtót is bejárta a hír, hogy egy Piszkéstetőn felfedezett kis űrszikla mintegy hét órával a megtalálása után belépett bolygónk légkörébe, és mint fényes tűzgömb beragyogta Nyugat-Európa egét, majd két napon belül már meg is találták az első lehullott darabját.
Tíz évvel ezelőtt, 2013. február 15-én történt a szinte „eget rengető” cseljabinszki szuperbolida esemény Oroszországban, amelynek során egy körülbelül 18-20 méteres, mintegy tízezer tonna tömegű aszteroida belépett a légkörbe, majd darabjaira hullott. A légköri fékeződés során keletkezett lökéshullám épületekben is kárt tett, a kitört ablaküvegek pedig sebesüléseket okoztak. Az esemény kb. 500 kilotonna TNT robbanásának megfelelő energiája mintegy 20-30 hirosimai atombombáéval volt egyenértékű, de szerencsére a lapos szögben való érkezése, és bolygónk légköre jelentősen csillapította a pusztító hatását.
Néhány nappal a cseljabinszki esemény tízéves évfordulója előtt ismét egy látványos, de károkat nem okozó égi esemény történt, amikor egy mini aszteroida belépett bolygónk légkörébe, és látványos tűzgömb jelenséget okozott, emlékeztetve a cseljabinszki eseményre. De idézzük fel sorjában, hogy mi is történt.
A februári derült éjszakákon az észlelések mindig kora este kezdődnek. Így történt most február 12-én is, amikor az új földközeli kisbolygók keresésével foglalkozó Sárneczky Kriszián csillagász bekapcsolta a piszkéstetői 60/90/180 cm-es (60 cm-es belépő nyílású) Schmidt-távcsövet. Szerencsére az utolsó negyed fázisában levő Hold ekkor már az éjszaka második felében kelt, így addig kellően sötét maradt a mátrai égbolt. A CCD-felvételek készítése közben egyszer csak egy gyors látszó mozgású, csillagszerű kis égitest jelent meg az egymás utáni képeken. Az első felvétel 20:18:07 UT-kor készült, amelyen a kis égitest látszó fényessége 19,4 magnitúdó volt. A felvételek készítésekor a test a Lynx (Hiúz) csillagkép csillagai között haladt.
A piszkéstetői megfigyeléseket megerősítő független megfigyelések a világon 36 helyen történtek, többek között a horvátországi Visnjan Obszervatóriumban és az olaszországi Sormano Obszervatóriumban. Már az előzetes pályaszámítások kimutatták, hogy egy Nap körül keringő, ráadásul földközeli kisbolygóról van szó, ami a NEOCP (Near-Earth Object Confirmation Page) oldalra a felfedező által adott Sar2667 munkajelöléssel került fel. A 2023 CX1 ideiglenes jelölést csak később, a becsapódás után kapta. A NASA JPL pályaadatai alapján a 2023 CX1 olyan ellipszispályán keringett a Nap körül, amelynek napközeli pontja 0,91 CSE-re, naptávolpontja 2,45 CSE-re volt központi csillagunktól. A pálya excentricitása 0,455 volt, a pálya síkja 3,56 fokos szöget zárt be a földpálya (ekliptika) síkjával. A 2023 CX1 keringési ideje 2,18 év (796 nap) volt. A pályája alapján egy Apollo pályatípusú földközeli aszteroidáról van szó. A pálya visszakövetése azt mutatta, hogy az utóbbi 20 évben csak nagyon távol, többször tízmillió km távolságokra közelítette meg bolygónkat, de a mostani rekord földközelség egyben a kis égitest pályafutása végét jelentette.
Kiderült, hogy az újonnan felfedezett 2023 CX1 felénk tart, és a rábukkanása után alig hét óra múlva be fog csapódni. A kis űrszikla bolygónk légkörébe történő belépését 2023. február 13-án éjjel 02:59 világidőre adták meg az előrejelzések. A számítások szerint a becsapódás Franciaország Felső-Normandiai régiója partvonalánál történik, inkább a szárazföldön, mint a La Manche-csatorna tengervízében. Ez azért is fontos, mert egyrészt esély van meteoritdarabokat találni a szárazföldön, ami nyilván könnyebb, mint a tengerfenéken kutatni, másrészt kisebb károk előfordulhatnak, ha a kis égitest vagy annak esetleges szétesésekor nagyobb darabjai lakott területre hullanak. Ilyen károk azonban szerencsére nem keletkeztek. A gyors pályaszámítás alapján a becsapódást Rouen várostól északnyugatra, Dieppe és Le Havre kikötővárosok között várták Seine-Maritime megyében a Szajna-folyó tölcsértorkolata közelében attól északkeletre.
A 2023 CX1 becsapódási körzetének egy részletesebb térképét mutatja az alábbi kép.
A 2023 CX1 meteoroid tűzgömbje bevilágította Nyugat-Európa egy részének egét február 13-ára virradó éjjel: Franciaország, Dél-Anglia, Belgium, Hollandia észlelői is látták, sőt Dániából és Németország nyugati részéről is küldtek beszámolót a nemzetközi meteormegfigyelő hálózat (International Meteor Organization, röv. IMO) központjába. Az alábbi térkép azt mutatja, hogy honnan észlelték a tűzgömböt, illetve honnan küldtek be beszámolót a látványos égi jelenségről az IMO-hoz.
Szép látvány lehetett a téli éjszakai égen egy fényes, látványos tűzgömb. Az alábbi felvétel Dél-Hollandiában készült.
Az alábbi videó egy válogatott összeállítást mutat be a látványos 2023 CX1 tűzgömbről.
Az égitest egy darabját mint meteoritot már meg is találták, ugyanis francia meteoritkutatók a felső-normandiai régió Dieppe és Doudeville városok közötti területén átvizsgálták a feltételezett szórásmezőt (l. térképet fentebb). A FRIPON (Fireball Recovery and InterPlanetary Observation Network) francia Vigie-Ciel („Eget fürkésző”) csapata lelkesen a szórásmezőre vonult, és megkezdte az esetleges meteoritdarabok felkutatását és begyűjtését. A 2023 CX1 egyik darabját február 14-én helyi idő szerint 16:47-kor találta meg Saint-Pierre-le-Viger település közelében Lois Leblanc, aki egyébként művészeti főiskolai hallgató.
A megtalált meteorit mintegy 100 gramm tömegű, és a fekete színű felszíne a földi légkörön való áthatolás viszontagságait, a magas hőmérséklet hatását mutatja.
A 2023 CX1 piszkéstetői felfedezésétől, a bolygónk légkörébe való belépésén át a meteorit első lehullott darabjának megtalálásáig alig két nap telt el. Így tehát lehetőség nyílik a meteorit anyagának és szerkezetének laboratóriumi vizsgálatára, ami reményt ad a geokémikusoknak és meteoritkutatóknak a Naprendszer újabb titkainak megismerésére.
Fontos megjegyezni, hogy ma nincs tudomásunk olyan természetes kis égitestről, amelyik ütközne bolygónkkal, de a keresést és nyomon követést, vagyis a megfigyeléseket rendületlenül folytatni kell. Ezt a célt szolgálja a GINOP KHK (Kozmikus hatások és kockázatok) programja folytatásaként a földközeli kisbolygók keresését és nyomon követését célzó távcsöves megfigyelési program is az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői obszervatóriumában, amelynek során Sárneczky Krisztiánnak már a második kis aszteroidát sikerült felfedeznie még annak a földi légkörbe való behatolása előtt.
Az első hazai felfedezésű ilyen aszteroida, a 2022 EB5 megtalálásához, illetve a mostani, 2023 CX1 felfedezéséhez is ezúton gratulálunk a felfedezőnek!
A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 „Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.
Források:
Sky and Telescope online (2023.02.17.)
Osservatorio Astronomica Sormano (OAS, 2023.02.14.)
