Magyarok is közreműködnek a frissen kiválasztott üstökösvadász európai űrszonda programjában

3106

Közeledik a Naphoz az az ősi üstökösmag, amelyet a Comet Interceptor („Üstökös Elfogó”) nevű űrszonda fog megvizsgálni – az égitestet magát viszont még nem fedezték fel. A start idején ismeretlen célpont esete egyedi az űrtevékenységben, hiszen korábbi űrszondák mindig konkrét objektumok vizsgálatának tervével indultak. Itt azonban csak annyit tudni, hogy egy olyan ősi égitest lesz a cél, amely most ér be először a Naprendszer belső területére azután, hogy születésekor kilökődött.

A Comet Interceptor küldetés vázlatos rajza. A fő űrszonda (narancssárga) két kísérőt (kék és piros) fog kibocsájtani. Mindhárman keresztülrepülnek majd az üstökös csóváján, különböző helyszíni méréseket végezve azonos időben. (ESA)

A nagybolygók, holdjaik, de még sok kisbolygó is jelentős átalakuláson mentek keresztül születésük óta. Az üstökösmagokat gyakran említik, mint az ősi állapotokat képviselő égitesteket, de a számos napközelség hatására felszínük többnyire jelentősen megváltozott. Az eddig meglátogatott objektumok között olyan nem akadt, amely valóban a kezdeti állapotokat mutatja, erre csak olyan üstökösmagnál lenne lehetőség, amely akkor jön először a Nap közelébe. Valóban léteznek ilyen objektumok, de felfedezésük után egyből nem lehetne reálisan elérni őket űrszondával – kivéve, ha az űreszköz a világűrben várakozik, majd onnan indul a célponthoz.

Ezt a szokatlan megoldást választaná a Comet Interceptor nevű program, amely az ESA úgynevezett F kategóriájú küldetése lehet (F azaz „fast”, tehát gyors küldetés, amely az űreszköz összeállításának sebességét jelöli, valamint indítási tömege 1000 kg alatti). Az ESA Tudományos Programbizottsága (Science Programme Committee, SPC) 2019. június 19-i ülésén kiválasztotta a Comet Interceptor programját további részletes tervezésre, így a frissen megkapott zöld fény birtokában a misszió nemzetközi kutatócsapata folytathatja a részletes tervezést és a megvalósíthatósági vizsgálatokat.

A készülő LSST (Large Synoptic Survey Telescope) fog potenciális célpontok után kutatni. (LSST)

Az űrszonda terv kidolgozásában két magyar intézmény is rész vett: a műszaki vonalon (elsősorban a kamera és háttér elektronikája, szoftverei terén) az SGF Kft. részéről Szalai Sándor és Troznai Gábor, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetéből Kereszturi Ákos és Tóth Imre, a Wigner Fizikai Kutatóközpontból pedig Erdős Géza és Németh Zoltán működött közre a terv kidolgozásában – a hazai szándékot pedig a Magyar Űrkutatási Iroda, Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta. A kérdéses küldetés tehát még nem biztos, hogy repülni fog, de egyre nagyobb esélye van rá – és a magyar közreműködés révén érdemes róla beszámolni a közösségnek.

A tervezett szonda az ARIEL exobolygós űrtávcsővel együtt startol (mellette „elfér”, kis tömegét tekintve is) 2028-ban. Ezt követően az L2 Lagrange-pontban fog várakozni (ez a Nap felől nézve a Föld pályáján túl, attól 1,5 millió km-el távolabb található), amíg a szintén készülő, de terv szerinti ütemben épülő LSST (Large Synoptic Survey Telescope) óriástávcső fogja felfedezni a célpontját. Utóbbira reális esély van az eddig felfedezett ilyen üstökösök gyakorisága, valamint az LSST képességei alapján. Feltehetőleg több ilyen objektumot is talál majd a rendszer egy-két év alatt, mire lesz közülük megfelelő pályán mozgó – aminek elérését a szondán lévő üzemanyag mennyisége és a térbeli helyzet lehetővé teszi. A randevúra a földpálya környékén kerül sor, ezt néhány héttel megelőzően két kis cubesat válik le róla, amelyek a kóma különböző pontjain haladnak át a fő egységgel párhuzamosan.

Az Ariel űrteleszkóp más csillagok körül keringő exobolygókat fog vizsgálni. (ESA/STFC RAL SPACE/UCL/EUROPLANET-SCIENCE OFFICE)

A közelítés idején az üstökösmag felszínét és a belőle kibocsátott anyagokat elemzi az űreszköz trió. Már maga az égitest alakja is érdekes lesz, nem tudni milyenek voltak az ősi bolygócsírák (az eddig közelről megfigyelt üstökösmagok már mind átalakultak a napközelségek során). Azt sem sejtjük, hogy milyen kráterek lesznek egy ilyen ősi objektum felszínén, milyen a felszín szerkezete, anyaga és egyéb jellemzői, vannak-e rajta olyan illékony gázok, amelyek a periodikus üstökösökből már eltávoztak. A program igen izgalmas, a statisztikák alapján akad az LSST révén távcsővégre olyan objektum a felbocsátást követő kb. 2 évben, amelyet a szonda meglátogathat – ha pedig erre valamiért mégsem kerülne sor, akkor sok rövid periódusú üstökös is tartalék célpont lehet. Ha óriási szerencsénk lenne, még akár olyan égitest is lehet a célpont, mint az Oumuamua, azaz egy a csillagközi térből érkező objektum.

A Comet Interceptor terv honlapja ide kattintva érhető el.

Forrás: ESA

Hozzászólás

hozzászólás