Már több mint ezer exobolygóval büszkélkedhet a Kepler!

1825

A negyedik év adatainak feldolgozása után lépték át a határt. Az ezer között pedig van nyolc, amely nem csak kicsi, hanem még a csillaga lakhatósági zónájában is kering.

Hány Naphoz hasonló csillag körül kering a Földhöz hasonló bolygó? A Kepler-űrtávcső ennek az egyszerű kérdésnek a megválaszolására épült. Mostanra pedig egészen közel járunk már a válaszhoz. 2015. január 6-án, az American Astronomical Society 225. konferenciáján jelentették be, hogy a megerősített exobolygók száma átlépte az ezret, és jelenleg 1004-en áll a mutató. A negyedik megfigyelési év adatainak feldolgozásával pedig a bolygójelöltek száma is tovább emelkedett, a most bejelentett 554 új jelölttel együtt már 4175-öt ismernek. Az új jelöltek, a várakozásoknak megfelelően, javarészt kisméretű, és/vagy a csillagtól messzebb keringő égitestek.

20150107_kepler4ev_kep1
Kékkel a korábbi bolygójelöltek, sárgával az újak.

 

Az ezer megerősített bolygó közül már összesen nyolc olyat ismerünk, amelyek egészek kis méretűek, az átmérőjük legfeljebb duplája a Földének, és a csillaguk lakhatósági zónájában keringenek. Ez az az övezet, ahol a számítások szerint folyékony víz lehet jelen egy kőzetbolygó felszínén. A nyolcból ötöt már régebb óta ismerünk, de három új felfedezés. A háromból egy, a Kepler-440b viszonylag nagy, de kettő alig nagyobb a Földnél, tehát szinte biztos, hogy kőzetbolygók. A Kepler-438b átmérője 1,12 földátmérő, és 35,2 naponta kerüli meg a csillagát. A Kepler-442b valamivel nagyobb, átmérője 1,33-szorosa a Földének, és 112 nap a keringési periódusa. Mindkét bolygó csillaga kisebb, mint a Nap, tehát még ezek sem tökéletes analógiái a Naprendszernek.

20150107_kepler4ev_kep2
A Kepler dicsőségfala: a nyolc, lakhatósági zónába eső, szuperföld méretű, megerősített exobolygó.

Ezek a bolygók sajnos túl messze vannak ahhoz, hogy közvetlenül, radiálissebesség-mérésekkel állapítsák meg a tömegüket. Ehelyett a bolygók validációs eljárása során egyéb megfigyeléseket és összetett számítógépes szimulációkat használnak. A módszer következménye, hogy nincs pontos adat a bolygó sűrűségére, és így az összetételére sem. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy az átmenet a tiszta kőzetbolygók és az egyéb típusok (vízbolygók, mini Neptunuszok, stb.) között jól behatárolhatóan 1,5 földátmérő közé esik.

A megerősített bolygók mellett a bolygójelöltek között talán még ígéretesebb példányokat is találni. Számos további, aprónak tűnő jelölt található a lakhatósági zónákban, és hat bolygójelölt a Naphoz hasonló csillagok körül kering. Persze ne szaladjunk előre: ezeket a jelölteket még meg kell valahogy erősíteni, mielőtt biztonsággal ki lehetne jelenteni, hogy megvan a Föld bolygótudományi ikertestvére. Ugyanakkor a rengeteg bolygójelölt együttes vizsgálata hamarosan választ adhat a fő kérdésre: milyen gyakoriak a kőzetbolygók a lakhatósági zónákban.

20150107_kepler4ev_kep3
Megerősített bolygók (szürke) és bolygójelöltek (kék) a lakhatósági zónában. Vegyük észre az “Earth” felirat mögött megbújó pöttyöt.

„A Kepler négy éven át gyűjtötte az adatokat, elég hosszan ahhoz, hogy kicsalogassuk belőlük az egy éves keringésű, földméretű bolygók jeleit”, mondta el Fergal Mullally (SETI Institute/NASA Ames, USA), a bolygójelölt-katalógus összeállítását vezető kutató. „Minden eddiginél közelebb vagyunk ahhoz, hogy megtaláljuk a Föld ikertestvéreit más, Nap típusú csillagok körül. Ezeket a bolygókat keressük.”

Az eredményeket bemutató szakcikket az Astrophyiscal Journal folyóirathoz küldték be bírálatra.

Forrás: NASA, Scientific American

Hozzászólás

hozzászólás