Megérkeztek a kínai marsjáró első fényképei

5035

Sikeresen landolt a kínai Tianwen-1 keringőegységről leeresztett Zhurong (Csuzsong) leszállóegység és rover a Marsra, ezzel teljesítve a kínai mélyűr felfedezési program eddigi legnagyobb lépését. A Zhurong 10 hónapos küldetésének a leérkezés volt a legkritikusabb pontja.

A kínai Xinhua állami hírügynökség jelentése szerint a belépési kapszula május 15-én, pekingi idő szerint körülbelül hajnali 4 órakor vált le a keringőegységről. Több óra után 125 km magasan lépett be a Mars légkörébe, majd a hőpajzzsal védett eszköz 4,8 km/s sebességgel zuhant lefelé. A felszínhez közelítve óriási ejtőernyővel lassított, majd rakéta hajtóműveivel fékezte le magát biztonságos sebességre. A marsi felszín felett 100 méter magasan lézeres rendszerrel vizsgálta meg a választott leszállóhelyet, hogy semmilyen akadály (például nagyobb szikla) nincs az útjában. Az eszköz önállóan ereszkedett le a marsi légkörbe. A bonyolult lépéssorozat bármelyikének hibája esetén a teljes leszállás meghiúsult volna, de szerencsére minden megfelelően működött.

A Zhurong első fényképeinek egyike, amelyen az Utopia Planitia laposan elterülő táját láthatjuk. (Forrás: CNSA)
Hátrafelé fordulva fényképezve láthatóak a kihajtogatott napelemek és az antenna, amelyek segítségével kommunikál a Tianwen-1 keringőegységgel. (Forrás: CNSA)

Ez az első önálló kínai marsi misszió, Oroszország és az USA után pedig így Kína lett a harmadik nemzet, aki valaha sikeresen landolt a vörös bolygón. (A legelső, a Yinghou-1 orbiter, az orosz Fobosz-Grunt űrszondával együtt utazott volna 2011-ben, de a rakétafokozat hibája miatt nem tudták elhagyni a föld körüli pályát.) A Zhurong, amely nevét a kínai tűzisten után kapta, több aktív küldetéshez csatlakozott. A NASA Perseverance szondája 2021 februárjában landolt (a Zhurong egységtől több száz kilométerre), 2012 óta dolgozik a NASA Curiosity rovere, valamint 2018-ban érkezett meg a NASA InSight leszállóegysége is. Emellett számos űreszköz kering a bolygó körül, közöttük legújabb az Egyesült Arab Emírségek Hope keringőegysége.

Kína első marsi missziójában fontosabb szerepet kapott a sikeres megérkezés és leszállás, mint a tudományos célok, de ettől függetlenül tud majd új geológiai információkat gyűjteni. Különösen érdekes célpont lesz a Zhurong leszállóhelyén, az Utopia Planitia területén előforduló állandóan fagyott térségek (angol szakszóval permafrost) felderítése.

Leszállási helyszínek áttekintő térképe, rajta fehér sávozással a terület, amelyen belül a Zhurong valahol landolt. Kék pöttyök jelzik a korábban leszállt missziókat. (Forrás: Nature)

A Tianwen-1 küldetéssel egyszerre érkezett keringőegység, leszállóegység és rover is a Marsra – ezzel elsőként juttattak háromféle eszközt a bolygóra. A Marson közismerten nehéz leszállni, többek közt azért, mert a földi mérnökök semmilyen módon nem tudják valós időben befolyásolni a folyamatot, minden instrukciót előre kell beprogramozni. Számos küldetés volt, amely elveszett, vagy becsapódott leszálláskor.

A NASA első roverét, a Sojourner-t 1997-ben a Pathfinder szállította a bolygó egy köves területére. Abból a küldetésből sem tudtunk meg rengeteg tudományos szempontból érdekes információt a bolygóról, az autonóm roverek működését tekintve viszont felbecsülhetetlennek bizonyult. A folyamatosan fejlődő technológia a megelőző sikeres vagy sikertelen küldetésekből egyaránt profitál.

Mire számíthatunk?

A hatkerekű, napelemes kis rover néhány napon belül legördül a leszállóegységről, hogy legalább 3 hónapon át tartó felfedezőútra indulhasson. Nem zárható ki viszont az sem, hogy a NASA Spirit vagy Opportunity, eredetileg 90 solra tervezett küldetéséhez hasonlóan akár éveken át működőképes marad majd.

Ez a modell mutatja be, milyen rámpán fog leereszkedni a Zhurong rover a leszálló platformról (Forrás: Getty Images)

Utopia Planitia egy széles, lapos, nagy kiterjedésű terület a hatalmas medencében, amelyet egy évmilliárdokkal ezelőtti becsapódás vájt a felszínbe. A medence felszínét főleg vulkanikus eredetű anyagok borítják, amelyeket újabb folyamatok, például a jég ismétlődő fagyása és olvadása alakíthatott tovább. A térség eddigi mérései alapján feltételezhetően állandóan fagyott réteg lehet sekély felszín alatti mélységben.

A NASA Viking 2 küldetése 1976-ban landolt Utopia Planitia területén, de a Zhurong leszállási helyszínéhez képest északabbra. Ideális helyszín első leszálláshoz, alacsony felszín, tiszta, akadálymentes terep és potenciálisan jég van a felszín alatt; ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőbeli missziók mintákat is tudnának innen venni, illetve, akár még egy emberes küldetés helyszínéhez is ideális lehetne.

A Zhurong első kínai marsrover rajza, rajta felsorolva a tudományos eszközeivel. Fő tudományos célja a felszín és a felszín alatti sekély régió geológiai vizsgálata (Forrás: Nature)

A rover fő rúdján két kamera fényképezi a közeli kőzeteket, amikor a Zhurong egy helyben áll; továbbá ezek fognak segíteni megtervezni az utat is. Kettejük között egy multispektrális kamera található, aminek segítségével a vizsgált kőzetek ásványi összetételét lehet meghatározni. A Perseverance roverhez hasonlóan a Zhurong is rendelkezik felszín alá hatoló radarral. A medencében közlekedve ezzel fogja feltérképezni a különböző régiók kialakulásához vezető geológiai folyamatok mivoltát.

Kis szerencsével az állandóan fagyott rétegre is sikerül majd rábukkanni. Ha tudjuk, milyen mélyen található és megismerjük az általános jellemzőit, akkor a Mars klímaváltozásáról is többet tudhatunk meg, benne az ősi víz sorsáról is. Nagyon nagy szerencsével igazán idős kőzetekre is bukkanhat, amelyek még a Földünk történetéről is mesélhetnek. A hasonlóan ősi minták java része ugyanis a Földön az aktív tektonikai folyamatok következtében már elveszett.

A Zhurong spektrométere a kőzeteket elpárologtató lézerrel is fel van szerelve, így a Perseverance roverhez hasonlóan tudja majd vizsgálni a célkőzetek összetételét is. Elsőként vitt magnetométert is magával, amellyel közvetlen környezetének mágneses terét tudja vizsgálni; ezzel pedig remélhetőleg közelebb kerülünk ahhoz is, vajon hogyan veszíthette el egykor erős mágneses terét a Mars, míg végül a ma ismert hideg, száraz, barátságtalan hellyé változott.

Kráter a Mars felszínén a kínai Tianwen-1 keringőegység felvételén. (Forrás: CNSA/Xinhua/Alamy)

A Tianwen-1 a Mars körül keringve fogja közvetíteni a Zhurong eredményeit a Föld felé. A keringőegység azonban 7 tudományos eszközével maga is végez méréseket, többek között kamerákkal, radarral és spektrométerrel is fel van szerelve. Magnetométerével és részecskedetektorával a magasabb marsi légköri régiók és a napszél kölcsönhatásait fogja megfigyelni. Más keringőegységek adataival összekombinálva egyre teljesebb képet kapunk így arról, mégis mi folyik a Mars körül.

Forrás: Nature

Hozzászólás

hozzászólás