Mélytengeri vulkánok működhetnek a Jupiter Europa holdján

3249

A Jupiter Europa holdjának felszínét 10–15 km vastag jégpáncél borítja, ami alatt akár 90 km mély vízóceán is húzódhat. Az óceán alatti kőzetréteg nem csak ahhoz lehet kellően meleg, hogy a vizet olvadt állapotban tartsa, de a mélyben magmává is olvadhatott, ami vulkanizmust működtethet a tengerfenéken.

A prágai Károly Egyetem munkatársa, Marie Běhounková által vezetett kutatócsoport az eddigi legrészletesebb háromdimenziós szimulációkkal modellezte a hő keletkezését és terjedését a hold belsejében. Az Europa a Jupiter közelében keringve nagyon erős árapályerőket szenved el anyabolygójától. Ezek az erők pontosan ugyanúgy működnek, ahogyan a Hold és a Nap apályt és dagályt okozva megmozgatja a földi óceánokat, de még a kőzeteket is. Csakhogy a Jupiter nagyságrendekkel több energiával torzítja a hozzá igen közel keringő Europa kőzeteit, a hold belsejében pedig mindez a hatalmas energiamennyiség az anyag belső súrlódása révén hővé alakul.

A Jupiter Europa holdjának feltételezett sematikus szerkezete. Az angol feliratok jelentése: Icy crust – jégkéreg; Subsurface ocean – felszín alatti óceán; Volcanic seafloor – vulkanikus tengerfenék; Illustration – a kép csupán illusztráció, valójában nem vágták ketté az égitestet az ábra elkészítéséhez. Forrás: NASA/JPL-Caltech/Michael Carroll.

A planetológusok ennek a hőnek a keletkezését, majd a holdból kifelé irányuló terjedését szimulálták, hogy megállapítsák az égitest belsejében uralkodó hőmérsékleti és egyéb fizikai viszonyokat. Az eredmények arra utalnak, hogy az Europa kőzetanyaga – különösen a pólusok közelében, ahol a legerősebb az árapályfűtés hatása – akár egészen a tengerfenéki felszín közelében olvadt állapotban lehet, az olvadt magma pedig a tengerfenéken elő is törhet.

Az Europa vulkanikus aktivitásának lehetőségét már többször felvetették a múltban is. Az árapályfűtés miatti vulkanizmus egyáltalán nem ismeretlen jelenség a Naprendszerben. A Jupiter legbelső, így a legerősebb hevítésnek kitett Io holdján több száz vulkán lövell magából lávaszökőkutakat, a hold gyenge gravitációja miatt akár 400 km-es magasságba is. Ám az Europa jóval messzebb van a bolygótól, így a kutatók egyelőre csak találgatni tudják, hogy ott is működhet-e még ez a mechanizmus kellő intenzitással. A mostani eredmények azt valószínűsítik, hogy igen.

A folyékony víz és a hőenergia jelenléte miatt arról is régóta folyik spekuláció, hogy lehetséges-e élet az Europa holdon. Ez az új eredmény ehhez a vitához is adalékkal szolgálhat, hiszen a földi óceánok mélyén, a kőzetlemezek közötti hátságok közelében ismerünk vulkanikus aktivitás miatti hőforrásokat, hidrotermális kürtőket. A feltörő magma hője a tengervízzel érintkezve olyan energiát szolgáltat az ott élő organizmusoknak, amely kiváltja a felszínközeli élőlények számára létfontosságú napenergiát. Ugyanez a mechanizmus pedig az Europán is működhet.

Az europai vulkanizmus hipotézisét közvetlen megfigyelésekkel lesz módjuk ellenőrizni a kutatóknak várhatóan 2030-ban, amikor a NASA jelenleg előkészületben lévő Europa Clipper nevű űrszondája az izgalmas és rejtélyes holdat megközelítve változatos műszeres vizsgálatokkal fogja tüzetesen szemügyre venni az égitestet és környezetét.

Forrás: JPL

Címlapfotó: Fantáziarajz az Europa Clipperről, háttérben a Jupiter Europa holdjával.

Hozzászólás

hozzászólás