Itt a Csillagászat.hu-n is beszámoltunk már a KIC 8462852, avagy Tabby csillaga, avagy WTF-csillag (az angol Where’s The Flux – magyarul hová lett a fény? – kifejezés rövidítése nyomán) különleges, megmagyarázhatatlan fényességcsökkenéseiről. A fényességváltozásokat a Kepler-űrtávcső méréseit átvizsgáló amatőrcsillagász közösség, a Planet Hunters tagjai fedezték fel utólag, 2015-ben, amikor a műszer már nem azt az égterületet figyelte. Az égitest és annak viselkedése amiatt vált különösen közismertté, mert a számtalan elképzelhető magyarázat között felvetődött annak a lehetősége is, hogy a fényességcsökkenéseket a csillag köré egy idegen civilizáció által épített hatalmas szerkezetek okozhatják, melyek időnként a csillag és a Naprendszer közé, a fény útjába kerülnek. Nos, a több mint 200 – köztük majdnem két tucat magyar – csillagász részvételével földi távcsövekkel folytatott megfigyelések ezt a lehetőséget most kizárták. A vizsgálatokat Tabetha Boyajian (Louisiana State University, USA) vezeti, innen a Tabby csillaga elnevezés.
Maga az égitest nyugodt állapotában a Napnál 1000 Celsius fokkal forróbb, és 50%-kal nagyobb, tőlünk mintegy 1000 fényév távolságra lévő, egészen közönséges csillagnak tűnik csupán. Mégis, néhányan ezt tartják a világegyetem legrejtélyesebb csillagának, éspedig jó okkal.
A Kepler-űrtávcső bár rendkívül pontos fényességméréseket képes végezni, azonban ezt egyetlen hullámhossztartományban tudja csak. Így az első, négy évet átfogó Kepler fénygörbe alapján nem volt megállapítható, hogy megváltozik-e a csillag színe az elhalványulási események időszakában. Ezért a csillagászok a fényváltozások természetének alaposabb kiismerése érdekében 2017-ben kevésbé pontos, ám több hullámhossztartományban is mérni képes földi fotometriai műszerekkel, valamint spektrográfokkal is folytatták az égitest megfigyelését.
A fő kérdés az volt tehát, hogy változik-e a csillag színe, illetve hőmérséklete az elhalványulási időszakokban. Ha nem, az arra utal, hogy valamilyen, a fényútba kerülő átlátszatlan dolog vagy dolgok takarják ki a csillag sugárzásának egy részét. Ez lehet bolygó, korong, kísérőcsillag, vagy akár idegen megastruktúrák is. Ha azonban változik az égitest színe, abból az következik, hogy a csillag korongja elé valamilyen részben átlátszó dolog kerül, vagy esetleg maga a csillag változtatja a hőmérsékletét, és ezzel együtt a fényességét.
Az elhalványulási események valamelyest periodikusnak tűntek, és valóban, az előrejelzett 2017. májusi időszakban négy elkülöníthető elhalványulást is sikerült regisztrálni. A megfigyelésekben számos műszer vett részt a világ minden tájáról, köztük az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének Piszkés-tetői 60/90 cm-es Schmidt-távcsöve is. A mérések azt mutatták, hogy a fényesség a kék hullámsávban gyengül a leginkább, vörösben kevésbé, infravörösben pedig a legcsekélyebb a halványodás. A csillag tehát halvány állapotában vörösebb, illetve hűvösebb, vagy legalábbis annak látszik. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a jelenséget a fényútba kerülő por okozza, de az is lehetséges, hogy maga a csillag válik hűvösebbé és emiatt halványabbá ezekben az időszakokban. Az viszont most már egészen biztos, hogy nem szükséges idegen civilizáció keze nyomát keresni, természetes asztrofizikai magyarázattal is leírhatók a mérések.
A WTF-csillag vizsgálataiban a szakcsillagászok és a nagyközönség szoros együttműködésben vesznek részt. Már maga a felfedezés is a Planet Hunters lelkes műkedvelő közösségének volt köszönhető. A csillag egészen egyedi módon különleges viselkedése körüli találgatások, illetve az ebből eredő nagy médiavisszhang hatására pedig részben közösségi finanszírozással is folytatódhattak a megfigyelések. Mintegy 1700 támogató magánszemély több mint 100 ezer amerikai dollárt gyűjtött össze erre a célra, amiből több műszer távcsőidejét is finanszírozni tudták.
Bár ma egy lépéssel közelebb kerültünk a rejtély megoldásához, a jelenség valódi eredetét továbbra sem tudjuk bizonyosan. A kutatás folytatódik.
Az eredményeket bemutató szakcikk:
Boyajian T. S. et al. „The First Post-Kepler Brightness Dips of KIC 8462852”, 2018. január 2., arXiv:1801.00732