Nevezzen el egy exobolygót!

7528

Egy magyar felfedezésű exobolygó elnevezésére ad lehetőséget a Nemzetközi Csillagászati Unió.

A Kepler-452b exobolygó fantáziarajza (NASA Ames/JPL-Caltech/T. Pyle)

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) globális felhívása keretében minden ország lehetőséget kap, hogy egy Naprendszeren kívüli bolygót (exobolygót) és csillagát hivatalosan elnevezze. Az esemény apropója, hogy az IAU idén ünnepli 100 éves fennállását, ezzel összefüggésben ismeretterjesztő és a nagyközönség bevonását célzó eseményeket szerveznek – ennek része az exobolygóelnevezési program, amelyre több mint 70 országban kerül sor.

Mik az exobolygók, és miért fontosak?

Az exobolygók (avagy extraszoláris bolygók) olyan Naprendszeren kívüli bolygók, amelyek más csillagok körül keletkeztek, és többségük ma is ott kering. Jellemzőik segítik a bolygókeletkezés folyamatának megértését, és fontos célpontját képezik napjaink kutatásainak, amelyek a Földön kívüli élet lehetőségének kutatásához is kapcsolódnak. Mára kiderült, hogy szinte minden csillag körül keringenek bolygók, általában több is, és ezek a Naprendszerben láthatónál nagyobb változatosságot mutatnak, ugyanakkor sok lehet közöttük a mi Földünkhöz többé-kevésbé hasonló égitest is. Az exobolygók léte és kutatása a tudományos szempontokon túl a felfedezésükhöz szükséges technológia fejlesztését, valamint világképünk fejlődését is elősegíti.

Miként kaphat nevet egy Földön kívüli objektum?

A Földön kívüli égitesteknek, különböző objektumoknak, illetve azok részeinek elnevezését az IAU felügyeli és szigorúan szabályozza. Ennek megfelelően a napjainkban divatos csillagnév vásárlási felhívások nem hitelesek, és csak a hiszékeny olvasók zsebét vékonyítják. Esetünkben miként lehet mégis egy exobolygót és csillagát elnevezni? Az IAU 100 éves fennállása alkalmából kivételt tesz, és a nemzetközi összefogás, a Földünk államai közötti barátság jegyében kivételesen lehetőséget biztosít minden országnak, hogy egy exobolygót és annak központi csillagát elnevezze. Ennek keretében a nagyközönségről várják a szakemberek a magyar vonatkozású javaslatokat.

A javasolt nevek eredete széleskörű lehet, szerepelhetnek közöttük emberek, földrajzi objektumok, műalkotások, mesebeli szereplők, történelmi vagy kulturális események nevei stb. Nemcsak csillagászati, hanem bármilyen földi vagy indokolt esetben képzeletbeli elnevezés is elfogadható. Személynevek esetében legalább 100 éve elhunytak jöhetnek szóba.

Ugyanakkor nem adható olyan név, amely agresszióval kapcsolatos (indulatszó, cselekmény stb.), illetve  politikai, háborús vagy vallási vonatkozású; nem adható élő személyek és állatok neve; továbbá rövidítések, kereskedelmi célú márkanevek és jogilag levédett elnevezések sem adhatók. Nem adhatók továbbá a névadásban közreműködő szervezetek és intézetek nevei sem.

Szintén nem adhatók a Földön kívüli térségben már felhasznált vagy azokhoz nagyon hasonló egyéb nevek – ilyenek főleg kisbolygó-elnevezések, bolygók, törpebolygók és holdjaik nevei, csillagok nevei és exobolygók nevei, galaktikus és extragalaktikus objektumok nevei, valamint égitestek felszíni alakzatainak nevei sem választhatók. Mindezek mellett érdemes tudni, hogy az adott nevek nem helyettesítik, hanem csak kiegészítik a hivatalos, katalógusokban szereplő kódokat az adott objektumra.

Miként történik a névadás esetünkben? 

A Magyarországról érkező szavazatok alapján a dr. Bakos Gáspár révén, a HatNET (Hungarian-made Automated Telescope Network) automata távcsőrendszer által  felfedezett egyik exobolygót és csillagát fogják elnevezni. Az égitest adatai az alábbiak: azonosító: HAT-P-2 b, koordináta: 16h20m36.36s +41d02m53.1s, csillagkép: Herkules, központi csillag: HD 147506, F8V színképtípusú, sárgásfehér csillag. Az exobolygó keringési ideje: 5,6 nap, tömege: 8,17 jupitertömeg. Tehát egy csillagához nagyon közeli, igen nagy tömegű óriásbolygóról van szó.

Egy nevet kap az exobolygó és egy másikat a csillaga – a kettő között nem feltétlen kell kapcsolatnak lennie. A nevek 4-16 karakter közötti hosszúságúak legyenek, ideális esetben egyetlen szóból álljanak. Cél az is, hogy viszonylag kimondhatóak legyenek az elnevezések a legtöbb földi nyelven.

A névadáshoz az IAU magyar bizottsága a nagyközönségtől gyűjti a javaslatokat, 2019. június 3. és augusztus 31. között. Eszerint két javaslatot vár a bizottság, és mindkettő esetében néhány szavas magyarázat beküldésére is van lehetőség (pl. ízletes magyar zöldség, XIX. századi magyar festő, fontos egyedi épület stb.). A beérkező javaslatok közül a nem megfelelő jelölteket kiválogatják a bizottság tagjai, majd a legnépszerűbb elnevezésekből álló szűkebb listára egy második körben lehet szavazni 2019 szeptemberében. Az így kapott két végső jelöltet terjeszti fel a bizottság az IAU-nak.

Ide kattintva magyar nyelven lehet javaslatokat tenni, egy személy több névjavaslatot is beküldhet. Az elnevezések maximális hossza 4-16 betű lehet, és minden mezőt ki kell tölteni.

Kapcsolódó linkek:

Hozzászólás

hozzászólás