Földünk mellett elsuhanó kisbolygónak nézték a Rosettát

933

November 9-én hajnalban, kevéssel éjfél után
az amerikai Cambridge-ben található Minor Planet Center körlevélben értesítette
a csillagász közösséget, hogy a két nappal korábban felfedezett 2007 VN83 jelű
kisbolygó november 13-án, magyar idő szerint 21 óra 20 perckor közelségi
rekordnak számító 12050 km-re halad el bolygónk mellett. Mivel ezt a
távolságot a középponttól számítják, a felszínt 5670 km-re közelíti meg az
égitest, ami biztonságos távolságnak számít, azonban rendkívüli megfigyelési
lehetőséget jelent.

 

A ma divatos bolygóközi szondákhoz képest a 3 tonnás Rosetta igazi óriásnak számít.

A 2007 VN83 jelű kisbolygót a Catalina Sky
Survey erre a célra épített és üzemeltetett 68 cm-es, Schmidt rendszerű
távcsövével fedezték fel november 7-én. Fényessége ekkor még csak 20 magnitúdó
volt (a szabad szemmel láthatónál 400 ezerszer halványabb) és 3 millió km-re
járt bolygónktól. Különleges mozgása miatt már ezen az estén több
kontrollfelvételt készített róla Richard Kowalski, a program ügyeletben lévő
operátora, majd november 8-án ismét megfigyelték. Az első pályaelemeket az
angol Peter Birthwistle szintén november 8-án készített megfigyelései után
tették közzé.

 Erich Meyer osztrák amatőrcsillagász 15 másodperces, vezetett fotója az első, 2005. március 4-ei földközelség idején készült.

Hamarosan azonban egy orosz csillagásznak,
Denis Dusenkónak feltűnt, hogy az égitest helyzete és mozgása megegyezik a
november 13-ai hintamanővere felé közeledő Rosetta szondáéval. Az űreszközt
2004. március 2-án indították Kourouról egy Ariane 5 G+ rakétával és elsődleges
célpontja a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös. Mivel közvetlenül nem lehetett
a csóvás vándorhoz irányítani a 3 tonnás szondát, hintamanőverek sorozatával
gyorsítják fel. Három föld- és egy marsközelség szerepel a programban, melyek
közül a második földközelség van soron november 13-án.

A Rosetta helyzete bolygónkhoz viszonyítva a mostani közelítés idején (a rajz nem méretarányos). 

A félreértést egy órán belül korrigálta az
MPC, a kiosztott kisbolygó jelölést pedig visszavonták. Ennek ellenére érdemes
lesz odafigyelni az eseményre, mivel számunkra kedvező időpontban és helyzetben
fog bekövetkezni. A Föld mellett elhaladó szonda fényessége november 13-án este
elérheti a 9,5 magnitúdót, vagyis kisebb távcsövekkel is látható lesz. A
legnagyobb közelítés idején percenként egy fokot fog elmozdulni az égbolton, ami
a Hold látszó átmérőjének kétszerese. Ekkor szemmel láthatóan haladni fog a
csillagok közt. Látszó elmozdulását jól jellemzi, hogy míg a közelítés
időpontjában hazánkból már nem lesz látható, egy órával korábban még remekül
megfigyelhetjük – ha az időjárás is úgy akarja. A déli tengerek fölött elhúzó
űreszköz pontosan két éves keringési idejű pályára áll, hogy 2009. november
13-án végső lendületet kapjon bolygónktól a Churyumov-Gerasimenko
megközelítéséhez, amelyre 2014 májusában kerül sor.

Hozzászólás

hozzászólás