Lélegzetelállító közelképek a Vesta kisbolygóról

800

Már nem csak számítógépes modellen szemlélhetjük a Vesta kisbolygó felszínét, hanem a NASA Dawn űrszondája elkészítette és a Földre továbbította az első részletes képfelvételeit a főövbeli kisbolygó felszínéről. A Dawn űrszonda a Vesta, majd a Ceres kisbolygókat fogja részletesen tanulmányozni a kis égitestek körül egy évig (Vesta), illetve több hónapig (Ceres) keringve.

A Dawn-szonda ez év márciusában "kinyitotta a szemét", azaz a képfelvevő rendszerét ismét üzembe helyezte és megkezdődtek a Vesta kisbolygóval való találkozás előkészületei. A szonda május elején elkezdte távolról megfigyelni a kisbolygót: rendszeresen képeket készített róla egyrészt navigációs céllal, másrészt pedig a kisbolygó fotometriai tulajdonságainak és fénygörbéjének hosszú idő alatt végzett megfigyelése céljából. A tervek szerint július 16-án, tehát most szombaton áll a kisbolygó körüli pályára a Dawn-szonda. Később még több pályamódosítás is lesz, többek között az érdekes megfigyeléseket lehetővé tevő poláris pálya is megvalósul majd. Úgy tervezik, hogy a nagy méretű, mintegy 530 km átmérőjű Vesta, "a behemót űrszikla" gravitációs ereje segít majd a szondának a kisbolygó körüli pályára állításában, azaz "befogja" majd, de a szonda ion-hajtóműve is alakítja, korrigálja majd az első keringési pályát. Augusztusban a felszín felett egy 2700 km magasan húzódó pályára áll rá a szonda, de később egy 200 km magas pályára áll át.

A Vesta kisbolygóról a Dawn-szonda által 189 ezer km távolságból 2011. június 20-án készített kép (balra), illetve összehasonlításul a Hubble Űrtávcsővel 176 millió km-ről 2011. május 14-én készített képfelvétel (kép: NASA).

Az első részletes képek a Vesta felszínéről mérsékelten kráterezett, de árkokkal, és kráterláncra emlékeztető alakzatokkal tarkított felszínt mutatnak. Nem biztos, hogy a közel egy vonalba rendezett és kis kráterekre hasonlító mélyedések valódi kráterek, hanem régebben bekövetkezett hatalmas ütközés(ek) következtében kialakult árkok, repedések regolittal feltöltött nyomai. Egy nagyobb "fantomkráter", vagy esetleg meredek fal is látszik, illetve egy-két dombszerű kiemelkedés is. Korábban, a földi nagy teleszkópokkal és a HST-vel készült megfigyeléseken kimutatott hatalmas krátert vagy mélyedést is sejtetik a Dawn-szonda felvételei.

A Vesta kisbolygóról a Dawn űrszonda által készített közeli képfelvételek egyike 2011. július 1-jén mintegy 100 ezer km távolságból készült. Egy képelem 9,3 km-nek felel meg az aszteroidánál (kép: NASA).

Egyébként a Dawn-szonda programját két hír is bemutatja: Molnár Péternek a Meteor 2011/7-8. számának 25-26. oldalán megjelent írása, valamint az MCSE Hírportálon korábban megjelent hír a Vesta előzetes modelljéről és a Dawn űrprogramról.

A Vesta kisbolygóról a Dawn-szonda által készített közelebbi felvételek egyike 2011. július 9-én mintegy 41 ezer km-ről készült. Egy képelem 3,8 km-nek felel meg az aszteroidánál (kép: NASA).

Észlelő amatőrcsillagászok figyelmébe ajánljuk, hogy a Vesta kisbolygó ezen a nyáron és kora ősszel a Bak (Capricornus) csillagképben kereshető fel és kisebb távcsővel, sőt binokulárral könnyen azonosítható fényes, sárgás-vöröses égitest, amely elmozdul a csillagok között. Például a Meteor 2011-es Távcsöves Találkozó idején is egy lehetséges megfigyelési program lehet a Vesta, a legfényesebb főövbeli kisbolygó megfigyelése.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás