Magyar elnevezésű kisbolygók: Kossuth, Hofi és Kincsem is az égre került

613

A Szegedi Tudományegyetem
és az MTA Konkoly Thege Miklós
Csillagászati Kutatóintézete
együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program
keretében már ezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek
jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkés-tetői állomásának 60 cm-es
Schmidt-távcsövével találták az egyetem volt hallgatói és kutatói, illetve a csillagda munkatársai, de több
tucat égitestet sikerült felfedezni az amerikai NEAT program
archívumában
is. A
Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) öt felfedezés névjavaslatát fogadta el, köztük kettő a NEAT képeken talált égitestekre vonatkozik.

(90376) Kossuth = 2003 VL

Sárneczky Krisztián és Mészáros Szabolcs fedezte fel 2003. november 5-én Piszkéstetőn. A 20,3 magnitúdós, átlagosan 450 millió km távolságban keringő, 4-5 km átmérőjű kisbolygót decemberig sikerült követni. Később kiderült, hogy a NEAT program már 2002-ben is megfigyelte, az archívumukban található képeikről pedig 1997-ből és 2000-ből is sikerült pozíciókat kimérni. A sok régi megfigyelésnek köszönhetően 2004 őszén meg is kaphatta sorszámát. Az 5,38 éves keringési idejű kisbolygó sok évi névtelenség után kapta a Kossuth nevet. Azért pont ez az égitest, mert a sorrendben következő magyar felfedezésű kisbolygó, a 91024-es sorszámú a keresztségben a Széchenyi nevet kapta, így a listáinkban egymás után szerepelhet az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc két emblematikus figurája.

Kossuth Lajos, a szabadságharc szellemi vezére, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

(132824) Kertész = 2002 EJ160

André Kertész (1894-1985), magyar származású világhírű fotóművészről nevezték el ezt az égitestet, melyet Sárneczky Krisztián azonosított a NEAT program 2002. március 12-ei felvételein. Kertész Andor Budapesten született, majd Párizsban és New York-ban élt, a művészi dokumentarizmus legnagyobb alakjai között tartják számon.

Kémények (1943, New York).

A kisbolygóöv külső részén, 450 millió km-es távolságban keringő égitest 5,27 év alatt kerüli meg a Napot, pályahajlása csak 1,3 fok, átmérője 2-3 km lehet. Nagy távolsága miatt sosem fényesedik 19,5 magnitúdó fölé, de jövő februári szembenállása idején csak 21 magnitúdós lesz.

(159974) Badacsony = 2006 BD141

Sárneczky Krisztián fedezte fel 2006. január 24-én. Az észlelhetőség határán látszó, alig 20,5 magnitúdós égitestről csak a minimálisan szükséges
két pozíciót sikerült kimérni, több észlelés nem is készült Piszkéstetőről. A 2006 BD141 jelölés kiadásához elengedhetetlen második, és a pályaelemek meghatározásához szükséges harmadik éjszakai megfigyeléseket amerikai obszervatóriumokból hozták össze. A 2000-ben és 2004-ben is többször észlelt kisbolygónak végül a hazai felfedezés lett az elsődleges jelölése, így sorszámát is ez alapján kapta meg 2007-ben. Az 1-2 km-es égitestet hazánk egyik legszebb tájáról nevezte el a felfedező, melyhez gyerekkori személyes élmények is kötik. Az égitest keringési ideje 3,7 év, átlagos naptávolsága 2,4 CsE (360 millió km).

(161975) Kincsem = 2007 LO

A szokásosnál sokkal hosszabb ideig tartott, mire a Nemzetközi Csillagászati Unió elfogadta ezt az elnevezést. Az eseményeket nem ismerjük pontosan, de a késlekedésben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy az IAU tiltja, hogy kisállatokról, esetleg a felfedező kedvenc, hosszú és eredményes élet után megboldogult mangalicájáról nevezzen el kisbolygót. Esetünkben természetesen egész másról van szó, s végül az elnevezéseket jóváhagyó bizottság is belátta, hogy itt egy nemzeti ikonról, minden idők egyik legjobb versenylováról van szó.

Kincsem, a csodakanca.

A kisbolygót 2007. június 8-án fedezte fel Sárneczky Krisztián manapság már szokatlanul nagy, 17,6 magnitúdós fényességnél. A fényes aszteroida azért maradhatott ennyi ideig észrevétlen, mert legkedvezőbb láthatóságai a nyári hónapokra esnek, amikor a rövid éjszakák, a nagy megfigyelőhelyeken ilyenkor uralkodó csapadékos időjárás és a háttérben látszó nyári Tejút rengeteg csillaga nagyon megnehezíti a kisbolygók vadászatát. Miután a 3-4 km-es kisbolygót két hónapig sikerült követni, egészen 1999-ig visszamenőleg előkerültek elszórt megfigyelések, melyek miatt már a felfedezés évében megkapta sorszámát.

 

(180857) Hofigéza = 2005 HG7

Sárneczky Krisztián találta meg 2005. április 28-án egy meglehetősen rossz időjárású észlelőhéten, amikor mindössze néhány óra derült adódott a Mátrában. A 19 magnitúdós égitest az egyetlen új kisbolygó volt, és a második éjszaka észleléseit is a Palomar-hegyi nagy Schmidt-teleszkópot működtető NEAT program hozta össze.  Az 1-2 km-es kisbolygót már 2003-ban is észlelték, majd a felfedezés óta szinte minden évben távcsővégre került. Keringési ideje 3,38 év, pályahajlása 6,3 fok. A kisbolygó bemutatása után jöhetne a névadó bemutatása, de úgy gondoljuk, erre nincs szükség. Azoknak a fiatalok, akik esetleg nem tudják, ki volt Hofi Géza, íme egy videó a Youtube-on, amelyben az Aranycsapatról beszél 1972-ben.

(231470) Bedding = 2007 RH5

Sárneczky Krisztián és Kiss László fedezte fel Ausztráliából, a Siding Spring Obszervatórium 1 méteres távcsövével. A 2-3 km átmérőjű kisbolygót szeptember 2-a és 6-a között sikerült észlelni, de 2008-ban ismét a nyomára akadtak, majd egészen 1995-ig visszamenően sikerült archív észleléseket találni róla. Az 5,03 éves keringési idejű kisbolygó a Sydney Egyetem csillagász professzoráról, az asztroszeizmológia nemzetközi szaktekintélyéről, Timothy R. Beddingről kapta nevét, aki amellett, hogy a  Nap típusú csillagrezgések tudora, a hallgatók körében is igen népszerű humora, és remek előadásai nyomán.

 

Tim Bedding és kutatócsoportja a Sydney Egyetemen. Középen Derekas Aliz, balra Kiss László látható, kettőjük között hátul pedig a kisbolygó "tulajdonosa" mosolyog.

Hozzászólás

hozzászólás