A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete összefogásával 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már ötszáznál is több aszteroidát sikerült felfedezni. Ezek jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkés-tetői állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták az egyetem kutatói és hallgatói. A most jóváhagyott nyolc elnevezés is ilyen kisbolygókhoz kötődik.
(111570) Ágasvár = 2002 AG11
A kisbolygót Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna fedezte fel 2002. január 11-én, miközben a 2000 LS14 jelű különleges pályán mozgó égitestet kísérelték meg újra észlelni. A 19,2 magnitúdós 2002 AG11-et február közepéig sikerült követni, majd 2000-ben készült archív felvételeken is a nyomára akadtak. A fő kisbolygóöv külső szélén keringő 4-5 km átmérőjű égitest 2005 őszén kapta meg sorszámát. Nevét a hazai amatőrcsillagászat egyik neves észlelőhelyéről, a Mátrában található Ágasvári Turistaházról kapta, ahol mindig szívesen látott vendégek vagyunk, finom házi koszton tartanak minket és sziporkázóan csillagosak az éjszakák.
Megérkezés az Ágasvári Turistaházhoz
(114990) Szeidl = 2003 QV69
Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel 2003. augusztus 26-án a korábbi napokban talált kisbolygók követése közben. Később 1994-ig visszamenően három évből is találtak archív felvételeket róla, majd 2005-ben megkapta sorszámát. A 1-2 km-es, a kisbolygóöv belső szélén mozgó kisbolygó Szeidl Béla csillagászról kapta a nevét, aki 1974 és 1996 között a Konkoly Obszervatórium igazgatója, 1985 és 1988 között pedig a Nemzetközi Csillagászati Unió Változócsillag Bizottságának elnöke volt, és az RR Lyrae típusú változócsillagok nemzetközileg elismert szaktekintélye.
(114991) Balázs = 2003 QY69
Ezt is Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta fedezte fel 2003. augusztus 26-án, miközben a korábbi éjszakákon felfedezett kisbolygóikat észlelték. A 19 magnitúdós, 2-3 km átmérőjű kisbolygó képét 1992-ig visszamenően három évben is azonosították archív felvételeken, majd 2005-ben megsorszámozták. Nevét Balázs Lajosról, a Konkoly Obszervatórium jelenlegi igazgatójáról kapta, az 1969B jelű szupernóva független felfedezőséről, aki a statisztikus csillagászat területén dolgozik, különös tekintettel a gammakitörésekre, a csillagközi anyag fizikájára és a csillagkeletkezés problematikájára.
(117086) Lóczy = 2004 LZ23
Ismeretlen kisbolygók keresése közben fedezte fel 2004. június 8-án Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula magas, 30 fokos ekliptikai szélességen ezt a 20 magnitúdós kisbolygót. Az 5-6 km-es, 22 fokos pályahajlású kisbolygót később a második Palomar Sky Survey egy-egy 1992. április 29-ei és 1997. február 7-ei felvételén is megtalálták a felfedezők. Később 2000 és 2002 közötti CCD felvételeken is a nyomára akadtak. Sorszámát 2005 végén kapta meg, elnevezésére pedig idén májusban került sor. Lóczy Lajos (1849-1920) geológus számunkra elsősorban a Balaton szerelmese. Nagyszerű tavunkról írt monográfiája mind a mai napig alapműnek számít a Balatont kutatók, megismerni vágyok számára. De remek egyetemi tanár, az MTA tagja, és a Himalája kutatója is volt.
(132874) Latinovits = 2002 RV118
A
Szeged Asteroid Program első Hungaria családba tartozó kisbolygója volt a 2002 RV118, melyet Sárneczky Krisztián fedezett fel 2002. szeptember 9-én. A 19,5 magnitúdós égitestet december 5-éig sikerült követni, majd 2003-ban a felfedező a NEAT program archívumában megtalálta a kisbolygó még kiméretlen képeit. Az alig 1 km átmérőjű égitest 2,57 év alatt kerüli meg a Napot, melyet 1,654 CsE-re is megközelíthet, pályahajlása 21,9 fok. Elnevezése Latinovits Zoltánnak (1931-1976), a XX. századi magyar színjátszás egyik legmarkánsabb alakjának állít emléket.
Latinovits Zoltán
(133250) Rubik = 2003 RK8
A 2003 QW90 jelű Kuiper-objektum észlelése közben fedezte fel Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta 2003. szeptember 5-én. A 19,5 magnitúdós kisbolygót szeptember végéig sikerült követni, majd 1993-ban és 2002-ben készült észleléseket is hozzá tudtak kapcsolni. A kisbolygóöv szívében keringő 2-3 km átmérőjű égitest 2006-ban kapta meg sorszámát. Keringési ideje 4,37 év, pályahajlása 3,8 fok. Nevét Rubik Ernő építész, tervező, feltalálóról, számos logikai játék, köztük a világhírű Bűvös kocka megalkotójáról kapta.
(139028) Haynald = 2001 DL89
Sárneczky Krisztián és Derekas Aliz fedezte fel 2001. február 28-án, miközben a periodikus Helin-Lawrence üstököst próbálták újra megtalálni.
A következő éjszaka már nem tudták észlelni, de szerencsére pár nappal később a LINEAR program megfigyelte, a felfedezés pedig az első észlelés jogán nálunk maradt. Két évvel később a felfedezők a NEAT program archívumának 2002-es felvételein is azonosították a kisbolygó halvány nyomát. Az 1-2 km átmérőjű égitest a kisbolygóöv belső szélén rója útját, keringési ideje 3,40 év, pályahajlása 6,3 fok. Haynald Lajos (1816-1891) bíbornok-érsek, erdélyi katolikus püspök, a természettudományok pártolója, a Haynald Obszervatórium megalapítójának tiszteletére kapta nevét.
Két különböző személyiség, két rendkívüli tudós: Haynald Lajos és Teleki Sámuel.
(163819) Teleki = 2003 RN8
A (133250) Rubik felfedezésének megerősítése közben, 2003. szeptember 7-én találta meg Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta 19 magnitúdónál. Ezt is szeptember végéig sikerült követni, majd 1999-ből és 2002-ből is előkerült pár megfigyelés. Az 1-2 km átmérőjű kisbolygó keringési ideje 4,18 év, pályahajlása csak 3 fok. Elnevezése a híres Afrika-kutatónak, Teleki Sámuelnek (1845-1916) állít emléket, aki 1887-ben először vezetett európai expedíciót Kenya északi részébe. Elsőként érték el a Kilimandzsáró 5310 méteren húzódó hóhatárát, és léptek a Mt. Kenya lejtőire, ahol 4300 méterig jutottak. Az itt eredő folyókat követve jutottak el a Turkana-tóhoz, melyet akkor a trónörökösről Rudolf-tónak nevezett el.
