Egy francia-spanyol kutatócsoport Christophe Dumas vezetésével az Európai Déli Obszervatórium (ESO) 8 m-es távcsövekből álló Very Large Telescope rendszerének "Yepun" egységével megvizsgálta a Haumea törpebolygó holdjait. A közeli infravörös tartományban végzett megfigyelések alapján a Neptunuszon túli övezetben keringő égitest mindkét holdján kristályos vízjeget mutattak ki. Magán a Hamuea-n amerikai csillagászok már 2007-ben kimutatták a kristályos vízjeget a Gemini és Keck óriásteleszkópokkal végzett színképi megfigyelésekből, azonban a két kis holdján ezidáig még senkinek nem sikerült a mérés. A távoli jeges testnek két kis holdja van: a Hi’ika mintegy 310 km, a Namaka pedig mintegy 85 km átmérőjű, s bármilyen részletesebb vizsgálatuk megfigyelési bravúr az óriási távolság miatt.
A kutatók a Haumea holdjait 2007. március 15-én, a Yepun teleszkópra szerelt SINFONI műszerrel észleltek a közeli infravörös tartomány H és K sávjaiban, 1,1 és 2,45 mikron hullámhosszak között. A csúcstechnikával ellátott nagy teleszkóp adaptív optikai lehetőségét is kihasználták, ami nagyban javította az észlelések minőségét a halvány objektumokra. A kapott infravörös színképeken határozottan azonosíthatók a kristályos vízjég jellegzetes abszorpciós sávjai 1,50, 1,65 és 2,00 mikronnál. Azt, hogy nem amorf, hanem kristályos szerkezetű vízjégről van szó, az 1,65 mikronos sáv megléte támasztja alá, ugyanis ez a sáv csakis a kristályos vízjégre jellemző. A megfigyelések szerint a nagyobbik hold, a Hi’ika felszínét nagyobb vízjég-szemcsék borítják.
A Haumea törpebolygó és két kis holdjának fantáziaképe (kép: Science Daily, 2011. május 13.).
A vizsgált törpebolygóról megjegyzendő, hogy nevének eredete a hawaii-i mitológia, amelyben Haumea a termékenység és gyermekáldás istennője, illetve a Hawaii-szigetek fő védő istensége is. Az égitest egy klasszikus Kuiper-objektum, amely 284 év alatt kerüli meg a Napot, napközelben 34,9 CSE, naptávolban pedig 51,5 CsE távolságban. Mérete tekintélyes, alakja pedig elnyújtott háromtengelyű ellipszoid, nagyjából 2000 x 1500 x 1000 km-es tengelyekkel. Forgási ideje alig 3,9 óra, ami eléggé gyors tengelykörüli forgásnak számít egy ekkora égitestnél. Holdjai Haumea istennő lányai nevét viselik: Hi’iaka ("Tojásból született") és Namaka ("A víz szelleme").
A négy Neptunuszon túli törpebolygó (Pluto, Eris, Haumea és Makemake), valamint plutoid típusú nagy transzneptuni objektumok méretének összehasonlítása. A Makemake és az Eris körüli ívek az égitestek méret-meghatározásában meglévő hibahatárokat jelképezik.
A Haumea naptávolságában uralkodó alacsony hőmérsékleten amorf vízjég is előfordulhatna, de mégis a vízjég kristályos formája mutatható ki a törpebolygó felszínén. A kristályos vízjég előfordulását Dumas és kutatócsoportja a Haumea és holdjai között fellépő árapály-fűtés hatással magyarázza, de felvetik a belső radioaktív fűtés lehetőségét is. A fűtő hatás az amorf vízjeget abba a hőmérséklettartományba melegíti fel, ahol megtörténik a kristályos formába történő fázisátmenete.
Források:
- A Hamuea kristályos vízjégtől fénylik (Science Daily, 2011. május 13.)
- A Haumea törpebolygó kristályos vízjégtől ragyog (Spanyol Tudományos Hírek)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Törpebolygók a Naprendszerben – a Herschel űrtávcső első eredményei a Neptunuszon túli vidékről
- Laboratóriumi jég segített a törpebolygó felszínének vizsgálatában
- Quaoar: tömör szikla a Neptunuszon túli jeges világban
- Rejtélyes vörös folt egy törpebolygó jégpáncélján (Haumea)
- Jégvulkánok a Pluto holdján (Charon)
- Megmérték a legnagyobb törpebolygó tömegét (Eris)
- Furcsa égitest a Naprendszer végvidékein (2003 EL61)
- Vízjég a legnagyobb kisbolygóban (Ceres)
- Tíz bolygó helyett csak nyolc (2003 EL61)
- A Quaoar „hője”
- Nyolc bolygó van a Naprendszerben!