A csillagászok mind ez idáig több mint 1000 Kuiper-objektumot fedeztek
fel,
köztük a még a Plútónál is nagyobb 2003 UB213-mal. A 6-10 milliárd kilométert is meghaladó távolságok miatt
azonban még a legnagyobb távcsövekkel is csak a kb. 100 km-nél
nagyobb égitesteket lehet detektálni, az ennél kisebbek érzékelése
közvetlen képalkotással reménytelen. Utóbbiak méreteloszlása viszont
fontos információkat árulhat el a Naprendszer korai
állapotáról, illetve a Kuiper-övben történt ütközésekről, amelyek az itt található törmelékek fő forrásai.
Fantáziakép Kuiper-objektumok ütközéséről. (Forrás: Dan Durda)
A távoli apró égitestek felkutatása mindeddig nem járt sikerrel, ám
ausztrál csillagászok nemrég jelentették be, hogy a Siding Spring
Obszervatóriumban lévő 1,2 méteres UK Schmidt-távcsővel sikerült
rövid időtartamú elhalványodásokat megfigyelniük. A vizsgálat 2 hete
alatt egy speciális gyors detektorral több tucat csillag fényességét
mérték és több mint ezer esetben figyeltek meg 0,1 másodperc vagy rövidebb időtartamú fényességcsökkenést.
George Georgevits, Michael Ashley (Új-Dél-Wales-i Egyetem) és Will
Saunders (Angol-Ausztrál Obszervatórium) szerint ez csak az apró
KBO-k okkultációjával magyarázható, amit tajvani csillagászok mérései
is alátámasztanak: ők a NASA Rossi űrszondájával vizsgált Skorpió X-1
röntgenforrás fényességfluktuációját magyarázták hasonló módon. A
feltevés szerint a 30 csillagászati egységnél távolabbi parányi jeges
égitestek a Nap körüli keringésük, illetve a Föld pályamozgása miatt
rövid időre eltakarhatják a távoli csillagok korongját, amit a földi
észlelők rövid elhalványodásként észlelhetnek. A 100 km-nél kisebb
Kuiper-objektumok fedései a számítások szerint a mért jelenségek
időskálájára esnek, ami erős érv az ausztrál kutatócsoport értelmezése
mellett.
Ám természetesen nem mindenki ért ezzel egyet. Egyesek szerint az
elhalványodásokat a földi légkör eddig ismeretlen hatása is okozhatja,
amit csak űrbéli
megfigyelésekkel lehetne kizárni. Az ausztrál csoport mindenesetre
igyekszik előteremteni azt a kb. 80 millió forintnak megfelelő
összeget, amibe a nagysebességű videókamerával felszerelt új távcsövük
kerülne. Abban mindenki egyetért, hogy valami különleges
dolgot sikerült megfigyelni és a Naprendszer peremén lévő parányi
égitestek felfedezésére a háttércsillagok okkultációján kívül nemigen
kínálkozik más módszer.
Forrás: Science, 2006. július 21.