Drámaian fényesedik a Nap felé száguldó üstökös

1177

A déli féltekéről látható napsúroló üstököst egyre nehezebb megfigyelni, mivel központi csillagunkhoz közelítve folyamatosan csökkenő szögtávolságban láthatjuk tőle. Az utolsó földi felvételek december 11-én készülhettek róla, ám szerencsére a napmegfigyelő űrszondáink pont ezekben a napokban tudják átvenni megfigyelését. A legszebb földi felvételek egy Argentínában felállított robottávcsővel készültek, melyet cseh csillagászok üzemeltetnek, s bár alapvetően a Naprendszeren kívüli égitestek foglalkoztatják őket, rugalmasságuk rendkívül értékes megfigyeléseket szolgáltatott. December 6-a és 11-e között az üstökös naponta 1 magnitúdót fényesedett, ami azt jelenti, hogy öt nap alatt százszorosára növekedett a fényessége.

Az Argentínában felállított 28 cm-es cseh távcsővel december 6-án, 8-án és 10-én készített felvételek. A képeket V és R szűrőkkel készítették, majd az üstökös mozgásának megfelelően összeadták. Ezért a csillagok színes csíkoknak látszanak, de az üstökös jól tanulmányozható. Szépen látszik, hogy milyen sokat fényesedett, csóvája is rendkívül gyorsan fejlődött, pedig az észlelési körülmények napról napra romlottak, és a felvételek is egyre rövidebb expozícióval készültek. (J. Cerny és tsai)

Amikor ezek a sorok kedden reggel megjelennek, már csak 10 fokra látszik a Naptól, távolsága azonban még 30 millió km lesz. Napközelpontját december 16-án, magyar idő szerint hajnali fél 2-kor fogja elérni, amikor alig 120 ezer km-re lesz csillagunk 5600 fokos felszínétől. Ekkor már nem csak a gázok, hanem a mag kőzeteiben található szilikátok is párologni fognak.

A jelenlegi távolság azt is jelenti, hogy addig még naponta átlagosan 10 millió km-t tesz meg, vagyis 415 000 km/órás átlagsebességgel száguld. Napközelsége idején 720 000 km/órára gyorsít majd, vagyis a Lovejoy-üstökös lesz a Naprendszer legnagyobb sebességgel mozgó objektuma.

A Lovejoy-üstökös a STEREO napkutató szonda december 11-ei felvételén. Jól látható a vékony, egyenes csóva és a csillagszerű fej. A képen a környező csillagok nevét és fényességét is feltüntették. (Karl Battams, STEREO/SECCHI HI-1B)

A csillagok között haladó és fényesedő üstökös. Az üstökös fényessége 7-7,5 magnitúdó volt, ami 12-ére 5-6 magnitúdóra növekedett . (Karl Battams, STEREO/SECCHI HI-1B)

 

 

Hozzászólás

hozzászólás