Karácsonyi ajándék: földközelben a csillagközi üstökös

13301

A csillagközi térből érkezett és a Naprendszeren átszáguldó 3I/ATLAS üstökös december 19-én lesz legközelebb bolygónkhoz. Időközben az üstökösmag tömegét és méretét is megbecsülték a pálya mozgásán fellépő nem-gravitációs erőhatás alapján. Ez a becsült méret benne van a Hubble-űrtávcsővel pontosan meghatározott mérettartományban.

A Naprendszeren átsuhanó. a csillagközi térből érkezett 3I/ATLAS üstököst ez év július 1-jén fedezék fel a NASA által alapított ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) égboltfelmérő program El Sauce Obszervatóriuma (Rio Hurtado, Coqumbo régió, Chile) 0,5 méteres Schmidt-távcsövével, amikor a kis égitest a Naptól 4,51 CSE-re, a Földől 3,51 CSE-re volt és a Sagittarius (Nyilas) csillagképben járt.

Felfedezése után a pályája napközelpontja (perihéliuma) felé haladva a csillagközi üstökös először a Mars közelében haladt el 2025. október 3-án 0,19 CSE-re (27,9 millió km) a vörös bolygótól, majd 2025. október 8-án a Merkúrt közelítette meg – bár nem túlságosan, 1,16 CSE-re (173,7 millió km-re).

Ezt követően 2025. október 29-én került napközelbe 1,35 CSE (202,92 millió km-re) központi csillagunkhoz, majd a Naptól már távolodóban november 3-án 0,64 CSE-re (97,1 millió km-re) haladt el a Vénusz bolygó közelében.

A csillagközi üstökös a Földhöz 2025. december 19-én 06:01 UT-kor lesz legközelebb 1,798 CSE-re (268,9 millió km-re). Az alábbi ábra a 3I/ATLAS pályáját mutatja a Mars pályáján belül. Az üstökös, valamint a nagybolygók pályáját 2025. december 19-én 0h UT-kor helyzete is be van jelölve. Az üstökös ekkor a Naptól már 2,282 CSE-re eltávolodott. A földközelsége idején 3I/ATLAS a Földről a Leo (Oroszlán) csillagkép irányában látszik.

A 3I/ATLAS (C/2025 N1) üstökös pályája a belső Naprendszerben a Jupiter pályáján belül. A Föld a, Vénusz és a Merkúr pályája is fel vannak tüntetve. Az égitestek pozícióját kis korongok jelölik a pályák 2025. december 19-én 00::00 UT-kor. Az üstökös a Naptól 2,282 CSE-re, a Földtől 1,798 CSE-re van ekkor és a képen balról jobbra halad a napközelpontja felé. Az üstökös pályájából a földpálya (ekliptika) síkjáig kiinduló függőleges fehér színű vonalszakaszok a pályája térbeli helyzetét érzékeltetik (NASA/JPL).

Ezután földi és űrtávcsövekkel még megfigyelhető lesz a 3I/ATLAS, majd 2026. március 16-án a Jupitertől 0,36 CSE (53,6 millió km) távolságban halad el. Jövő márciusban a Jupiter körül keringő NASA Juno szondája felvételeket készíthet az üstökösről.

A Naptól távolodva is aktív a 3I/ATLAS üstökös

Nemcsak nagy földi és űrtávcsövekkel, hanem amatőrtávcsövekkel is megfigyelik a 3I/ATLAS üstököst, főleg novembertől a napközelsége után, amikor az égen már eltávolodott el a Naptól. Magyar amatőrcsillagászok is megfigyelik az üstököst.

A 3I/ATLAS üstökösről Dr. Elek Tamás (Nyíregyháza-Oros) által 2025. november 28-án 03:45-03:53 UT között készített felvételekből összeállított kép. A felvételek egy 279/620 mm-es RASA C11 (Celestron 11) (Rowe-Ackermann Schmidt Astrograph) távcsővel, UV/IR szűrővel ASI533 MM kamerával (erősítés: 101), 8×60 s expozícióval készültek. A kóma ármérője 3 ívperc. Több csóva is megfigyelhető, hosszuk 4 és 8 ívperc közötti a képen. Az optikai centrum (optikai mag) összfényessége mintegy 11,6 magnitúdó. Az üstökös igen aktív, és a kómája és csóvái igen érdekes látványt mutatnak. A kép jobb alsó sarkában egy mesterséges hold haladt át (MCSE).

Néhány nappal később a déli féltekéről, a namíbiai Tivoli Farm megfigyelőhelyről hosszú expozícióval több színben készült alábbi felvételen a 3I/ATLAS napközelsége utáni aktivitása igen látványos: fényes kómája és érdekes csóvái vannak, feltűnő a hosszú, közel egyenes plazmacsóvája. Az üstökös kómája, összetett csóvaszerkezete és plazmacsóvája a Naprendszerben ismert üstökösökére, vagyis természetes kis égitestekre hasonlít és nem valami idegen eredetű mesterséges objektumra.

A 3I/ATLAS üstökösről Gerald Rhemann és Michael Jäger által december 2-án készített felvételekből összeállított kép. A felvételek 12 hüvelykes (30 cm-es) f/3,6-es ASA asztrográffal, ZWO ASI6200 MM Pro kamerával, LRGB szűrőkkel 20/6/6/6 perces expozíciókkal készültek. Az üstökös hosszú csóvája felett a csóvahossz közepénél a PGC 37444 számú galaxis látszik (PGC: Principal Galaxies Catalogue), más jelöléssel UGC 6903 (UGC: Uppsala General Catalogue) (Spaceweather gallery, 2025.12.17.).

Mekkora lehet a 3I/ATLAS üstökös magjának tömege és mérete?

Az aktív, gáz- és porkibocsátást mutató üstökös mozgására „rakétaszerű” hatást gyakorolhat az üstökösmag felszínéről az anyagkiáramlás. A 3I/ATLAS üstökös – hasonlóan a Naprendszer üstököseihez – a napközelsége után is igen aktív, ezért nemcsak a Nap-üstökös közötti tömegvonzás, hanem a nem gravitációs, „rakétaszerű” hatás bár kismértékben, de mérhető módon megváltoztatja a pályáját.

Thomas Marshall Eubanks, az amerikai princetoni (West Virginia, WV) Space Initiative Inc (Űrtevékenység Kezdeményezési Társaság) vezető kutatója egy amerikai, valamint angol, francia és luxemburgi kutatókból álló kutatócsoporttal a 3I/ATLAS pontos pozícióiból kimutatta az üstökös pályabeli mozgására az aktivitás miatt fellépő nem gravitációs erőhatást.

A nem gravitációs erőhatásra fellépő – bár igen kis mértékű gyorsulás – lehetővé tette az üstökösmag tömegének becslését, ami Eubanks csoportja szerint mintegy 4,4 x 1010 kg (4,4 x 107 tonna, azaz 44 millió tonna).

Eubanks és csoportja figyelembe vette, hogy az üstökösmagok átlagos tömegsűrűsége 200 és 600 kg/m3 között van, ezért a nem gravitációs erőből becsült tömegből a 3I/ATLAS magjának rádiusza 260 és 374 méter között lehet. Mivel a Hubble-űrtávcsővel (HST) David Jewitt (UCLA) és kutatócsoportja már meghatározta a 3I/ATLAS magja rádiuszát, ami 220 méter és 2,8 km közötti lehet, vagyis maximum 5,6 km lehet az átmérő, ezért Eubanks csoportja által becsült üstökösmag lehetséges rádiusza beleesik a HST mérésekből meghatározott lehetséges mérettartományba.

Meg kell azonban jegyezni, hogy eddig több üstökös megfigyeléséből az adódott, hogy a nem gravitációs hatásból a mag becsült tömege és mérete csak közelítő érték, de legalább irányt ad további számításokra, ha nem is a legpontosabbakra. A 3I/ATLAS esetében a nem gravitációs erőből meghatározott mag mérete beleesik a megbízható HST méretmeghatározással kapott mérettartományba.

Merre látható az égen a 3I/ATLAS üstökös?

A 3I/ATLAS üstökös november végén, december elején kezdett újra megfigyelhetővé válni.

Az alábbi csillagtérkép a 3I/ATLAS látszó égi helyzetét mutatja a hajnali égen 2025. november-decemberben.

A 3I/ATLAS üstökös látszó égi útja 2025. november 4. és december 21. között a Virgo (Szűz) csillagképtől a Leo (Oroszlán) csillagképig. Az üstökös pozíciói a dátum napjának 0 óra világidejére vannak kiszámítva (Sky and Telescope online grafika, 2025.10.29.).

A 3I/ATLAS látszó égi útjának folytatása látszik a következő csillagtérképen 2025. december 27-től 2026. január 31-ig: a Leo (Oroszlán), Rák (Cancer) és Ikrek (Gemini) csillagképekben.

A 3I/ATLAS látszó égi útja 2025. december 27-től 2025. január 31-ig a Leo-Cancer-Gemini (Oroszlán-Rák-Ikrek) csillagképekben. A térkép jobb oldalán a Jupiter útja látható az Ikrek (Gemini) csillagképben (BBC Sky at Night Magazine, 2025.12.17.).

Végül a 3I/ATLAS megérkezik az Ikrek (Gemini) csillagképbe, ahol kisebb látszó sebességű mozgást végez majd, és még 2026. márciusig megfigyelhető, de ehhez egyre nagyobb távcsövek szükségesek.

A 3I/ATLAS üstökös látszó égi pályája a Sagittarius csillagképtől a Gemini (Ikrek) csillagképig 2025. június 1-je és 2026. március elejéig (Szeiicsi Josida).

Derült eget, jó észleléseket, boldog karácsonyt és észlelési élményekben gazdag boldog új évet kívánunk!

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 „Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

BBC Sky at Night Magazine (2025.12.17.)

SPACE.COM (2025.12.15., 2. hír)

SPACE.COM (2025.12.15., 1. hír)

Kapcsolódó internetes oldalak:

Űrvilág (2025.12.06.)

Sky and Telescope online (2025.10.29.)