Közeledik az EPOXI szonda a tomboló Hartley 2-üstököshöz

760

A 103P/Hartley 2, a Jupiter üstököscsaládjához tartozó égitestet 2008-ban választották ki új célpontnak a NASA Deep Impact űrszondája számára. A Deep Impact programot a szonda még 2005-ben sikeresen végrehajtotta a 9P/Tempel 1-üstökös magjának aktiv megszondázásával.
A program ezután új elnevezést kapott: egyrészt a hosszú bolygóközi
úton exobolygók megfigyelési programját végezték a fedélzeti képalkotó
rendszerrel, s ez lett az EPOCh (Extrasolar Planet Observations and
Characterization) program; másrészt az újabb üstökös-tervek miatt DIXI
(Deep Impact eXtended Investigation) néven is emlegették, így lett végül
a szonda végső neve EPOXI (EPO(Ch) + XI).

A Hartley 2-üstökös magjáról elég keveset tudtunk és az EPOXI
cél-üstököseként való kiválasztásában segitett az, hogy még 1998-ban az
Európai Űrügynökség (ESA) ISO infravörös csillagászati űrtávcsövével
sikerült a magját megfigyelni a termális infravörösben (a nemzetközi
kutatócsoportnak e sorok szerzője is tagja volt). Az ISO megfigyelései
alapján a mag effektív rádiusza 0,71±0,13 km, vagyis ez a mag
fotometriai tulajdonságait jól modellező gömb sugara (természetesen az
üstökös magja egy elnyújtott, szabálytalan alakú test, de mivel nem készült teljes
fénygörbe-megfigyelés, a fenti csak egy közelitő adat). A mag
teljes felszinének kb. 1 százaléka aktív a perihéliumban és a
napközelség után ez a felületarány mintegy 30%-ra növekszik.

Az EPOXI program előkészitéseként a Hubble Űrtávcsővel 2010. szeptember 29-én megfigyelték
a Hartley 2-üstököst. A HST COS (Cosmic Origins Spectrograph) és STIS
(Space Telescope Imaging Spectrograph) műszereivel színképi és képalkotó
fotometriai megfigyeléseket végeztek, amelyek szerint a mag rádiusza
0,75 km, ez pedig megerősiti a korábbi eredményeket.

A 103P/Hartley 2-üstökös a Hubble felvételén (kép: NASA STScI-2010-35, 2010. október 5.).

A HST és földi megfigyelések sem mutatnak jet-aktivitást a Hartley 2-nél
– egyébként is a jetek nem túl gyakoriak a Jupiter-család üstököseinél,
inkább jellemzők az Oort-felhővel kapcsolatos kométákra. Az űrtávcső
megfigyelései azért is fontosak, mert az EPOXI űrszonda műszerei és a
gyors elrepülés geometriai viszonyai nem teszik lehetővé a kóma
spektrumának részletes megfigyelését.

Közben a Keck teleszkóp NIRSPEC  spektrográfjával több üstökösmolekula jelenlétét
mutatták ki. Kiderült, hogy metánból kevesebb, HCN-ből (hidrogén-cianid) több van, mint az
átlagos, Jupiter-családba tartozó üstökösöknél. Szeptember közepén a Hartley 2
magja mintegy 4 x 1027 vízmolekulát bocsátott ki
másodpercenként, ami a kisméretű üstökösmag nagy aktivitását jelzi. Így
most az EPOXI az eddig űrszondával meglátogatott üstökösök közül a
legkisebb, egyben a legaktívabb magvú üstököst fogja közelről
tanulmányozni.

A NASA WISE infravörös űrtávcsövével 4,6 mikronon (kék), 12 mikronon (zöld) és 22 mikronon (vörös) 2010. május 10-én készített felvételekből összetett kép az 1,8 millió km-re messze kiterjedő halvány porcsóvát is mutatja (kép: NASA).

Az üstökös poranyagának, illetve a Naptól távoli aktivitásának vizsgálatára a NASA WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) infravörös űrtávcsövével 2010. május 10-én készitett felvételeken a Hartley 2-üstökös porcsóvája 1,8 millió km hosszan követhető.

Egyébként az EPOXI űrszondával most szeptember 29-én végrehajtott sikeres pályamódosítás
során a szonda napkörüli pályáján a sebességét 1,53 méter
másodpercenkénti sebességgel változtatták meg a hajtómű egy percig tartó
bekapcsolásával. Ennek következtében rátért a Hartley 2-üstököshöz
nagyon közel vezető pályára, amelyen a tervek szerint 2010. november
4-én, magyar idő szerint 16:02-kor (15:02 UT-kor) halad el az üstökös
magja közelében mintegy 700 km távolságban. Ez egy elég merész
vállalkozás, mert ilyen közel elszáguldva a szondát az igen aktív
üstökösből sok, esetleg nagyobb porszemcse is eltalálhatja.

A 103P/Hartley 2-üstökös most október 20-án kerül földközelbe,
amikor is mintegy 17,7 millió km-re (kb. 45-szörös Föld-Hold
középtávolságra) lesz bolygónktól és a Szekeres (Auriga) csillagképben
látszik, mint egy halvány kis ködpamacs a csillagok között. A kométa
2010. október 28-án kerül perihéliumba, amikor mindössze 1,06 Cs.E.
távolságra lesz a Naptól, majd november 4-én találkozik az üstökössel az
EPOXI űrszonda. Kíváncsian várjuk a találkozás eredményeiről szóló híreket!

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás