A Kései Nagy Bombázási Időszak

213

A Naprendszer keletkezésének pillanatától az egyes bolygókra
folyamatosan záporoznak a törmelékek, miközben krátereket hoznak létre
a felszínen. Ez legintenzívebben a bolygók összeállása után
történt, majd átmenetileg csökkent az aktivitás. A nagyobb égitestek
kialakulásának befejező fázisában újra megnőtt a becsapódások
gyakorisága, amit Kései Nagy Bombázási Időszaknak neveznek. Közel
3,9-4,0 milliárd évvel ezelőtt sok hatalmas becsapódás történt, s ekkor
keletkeztek többek között a Hold azon nagy kráterei, amelyeket később
bazaltlávák töltöttek ki, és ma tengereknek nevezünk. A
bombázás okára több feltételezés is született. Elképzelhető,
hogy a maradék bolygócsírák ekkorra érték el maximális méretüket, így
becsapódásaikkal sokkal nagyobb krátereket hoztak létre, mint a
korábban becsapódó objektumok.

Robert Strom (University of
Arizona) és kollégáinak vizsgálatai alapján a kérdéses kataklizmára 3,9
milliárd évvel ezelőtt egy igen rövid, 20 és 150 millió év közötti
tartamú periódusban került sor. A kutatás keretében az égitestek
felszínén megfigyelt krátereloszlást a kisbolygóknak a Mars és a
Jupiter közötti kisbolygóövben megfigyelt méreteloszlásával
hasonlították össze. Az elemzés sok érdekességre mutatott rá, amelyek
alapján két eltérő becsapódásos időszakot különítettek el a
Naprendszerben.

A jelek szerint a mai kisbolygóövben mért
eloszlás azonos lehet a Kései Nagy Bombázási Időszakban becsapódó
objektumok eloszlásával. Olyan, feltehetőleg valamilyen gravitációs
hatás idézhette tehát elő a bombázást, ami a kisbolygóövből
egyenletesen válogatta ki a becsapódásra ítélt égitesteket. A
későbbiekben megváltozott a becsapódó testek és az általuk létrehozott
kráterek méreteloszlása. Ma már nem olyan a krátereloszlás és a
becsapódó objektumok méreteloszlása, mint ebben a korai időszakban. A
különbség oka, hogy napjainkban más folyamat állítja a bolygókkal
ütköző pályára a földközeli égitesteket. A korai bombázásért szinte
kizárólag a Jupiter, míg a mai becsapódásokért már más folyamatok
is felelnek.

Fantáziarajz a Föld és egy nagy aszteroida ütközéséről (NASA nyomán)

A
modellek szerint a Jupiter, összeállásának végén, a környezetében lévő
kisebb égitestekkel kölcsönhatva kismértékben befelé vándorolt a
Naprendszerben. A jelenség során az óriásbolygóval együtt mozgó
rezonanciasávjai (ahol az égitestek pályái ugyan stabillá válnak, 
ám a megnövekvö excentricitás miatt napközelpontjuk környékén a belső bolygók kilendítik őket a stabil helyzetből) végigsöpörték
a kisbolygóöv egy részét. Ez sok égitestet indított a belső bolygók
felé, létrehozva a Kései Nagy Bombázási Időszakot. A kataklizma
keretében a becslés szerint kb. 20 ezer kráter jöhetett létre
bolygónkon a 10 és 1000 km közötti méretekkel. A becsapódás-sorozat
révén a legtöbb égitest felszíne erősen átalakult, emiatt alig találni
3,9 milliárd évnél idősebb kőzeteket a Holdon, ill. a Földön. A
modellek arra is rámutatnak, hogy a holdi becsapódások túlnyomó része
(kb. 80%-a) kisbolygóktól és nem üstökösmagoktól származott.

Miután
a Jupiter migrációja leállt, csak kevés új égitestet állított a belső
bolygókat keresztező pályára. A becsapódó objektumok méreteloszlása
megváltozott, és kb. 3,8 milliárd évvel ezelőttől napjainkig
nem módosult jelentősen. Eszerint a becsapódások kezdeti időszaka
lezárult, azóta kevesebb és más méreteloszlású test bombázza a
bolygókat.

A Kései Nagy Bombázási Időszak után már egyéb
folyamatok is fontos szerepet kaptak egyes aszteroidáknak a
kisbolygóövből történő kiszórásában és a belső bolygókat keresztező
pályára állításában. Ilyen például a Jarkovszki-effektus, amely a
kisebb aszteroidák pályáját befolyásolja erősebben. Ez a hatás a
napsugárzás elnyelése, majd a beérkezéstől különböző más irányba
történő kisugárzása révén működik, és egy 20 km-nél kisebb aszteroidát
néhány tízmillió év alatt távolíthat el a kisbolygóövből. Az új
felismerés a kráterezettségen alapuló korbecslésre is hatással lehet. A
korbecsléshez ugyanis a becsapódó égitesteknél ugyanazt az eloszlást
használják – holott ezek szerint a Kései Nagy Bombázás Időszakától
kezdve egy másik eloszlás jobban közelítheti a valóságot.

Forrás: astrobio.net 2005.09.18.

Hozzászólás

hozzászólás