Az utóbbi hónapokban felgyorsultak a Jupiter légkörének drámai változásai. Turbulens felhői és összetett sávrendszerei egyébként is folyamatosan módosítják az óriásbolygó látványát, ám idén új fázisba lépett a Déli Egyenlítői Sáv környékének átalakulása. A Hubble Űrtávcső legújabb felvételei páratlan részletességgel örökítették meg az eseményeket 2007 márciusa és júniusa között.
A Jupiter kis távcsövekben is feltűnő sávrendszerét a légkörben kialakuló sárga, barna és fehér felhőövezetek váltakozása hozza létre. Ennek oka a különbözõ szélességeken különböző irányú és sebességű légköri áramlások bonyolult kölcsönhatása. A világosabb színű területeken a légkör emelkedik, míg a sötétebb régiókban lesüllyed. Az előbbieket zónáknak hívjuk, köztük pedig a sávok találhatók. A különböző irányú áramlások határrétegében viharos turbulenciák jönnek létre, melyek akár a Földdel összevethető méretű ovális foltokként figyelhetők meg.
2007. március 25. és június 5. között a HST egy egész felhősáv színváltozással összekötött átalakulását kapta távcsővégre: zónák sötétedtek sávvá, míg sávok világosodtak és alakultak át zónákká. A térség felhői rendkívül gyorsan váltottak alakot és méretet.
A bal oldali képen jól látszik az egyenlítő mentén húzódó keskeny, fehér felhőzóna. Színárnyalata arra utal, hogy a magaslégkörben helyezkedik el. Ezzel szemben a jobb oldali fotón barna színűre váltottak a felhők: az egész sáv látszólag egybeolvadt és lesüllyedt. Hasonlóan markáns átalakulás zajlott az egyenlítő alatti területeken: pl. a bal oldalon fejjel lefelé álló "cápauszony" a jobb oldali felvételen teljesen eltűnt, s helyette fehér örvényekkel tarkított, barnás felhőnyelvek jelentek meg.
Ehhez hasonló változások már korábban is történtek, de még soha nem készült róluk ilyen nagy felbontású felvételsorozat. Távcsöves észlelő amatőrcsillagászok számára is emlékezetes volt, amint az 1980-as évek végén látszólag teljesen eltűnt a Déli Egyenlítői Sáv (képünkön az egyenlítő alatti sötét terület), ami később az 1990-es években megismétlődőtt. Utóbbi jelenséget már a HST is észlelte, de akkor még jelentősen kisebb teljesítményű műszerekkel.
Forrás: STScI-PR-2007-25
Ajánlott oldal: MCSE Bolygó Szakcsoport