A Cassini meghatározta a Szaturnusz-gyűrű sűrűségét

114

2005. május 3-án a Cassini űrszonda Szaturnusz körüli keringése
során olyan helyzetbe került, hogy a B gyűrű pontosan a szonda és a
Föld közé esett. A szonda egy rádiójel-sorozatot bocsátott ki a Föld
irányába, és ahogy a rádiójelek áthaladtak a gyűrűn, a helyi sűrűségnek
megfelelően megváltozott az erősségük. Ahol sűrűbb volt a gyűrű, ott
jobban, ahol ritkább, ott kevésbé gyengítette a jeleket. Ennek
köszönhetően az eddigieknél sokkal részletesebb térképek készülhettek a
B gyűrűről, és elkészíthették a gyűrű sűrűségeloszlását.

Haminsszínes felvétel a gyűrűkről (NASA/JPL/SSI nyomán)

Az
adatok elemzése során kiderült, hogy a B gyűrűben, és az A gyűrű belső
részén ritkák az 5 centiméteres,vagy annál kisebb részecskék, míg
a C gyűrű, és az A gyűrű külső része sokkal több ilyen részecskéből
áll. A B gyűrűről azt is megállapították, hogy több száz
kilométer széles gyűrűalkotókból áll, melyeknek egymástól eltér az
összetétele. Felfedeztek egy vastag, 5000 kilométer széles magot, mely
számos sávból áll, amiknek a sűrűsége négyszer akkora, mint az A gyűrű
sűrűsége.

A Cassini még több mint negyven
hullámszerű képződményt is talált az A gyűrűben, valamint egy nagyobb
sűrűséghullámot is felfedezett a B gyűrűben. A Voyager és a Cassini
korábbi felvételein is láttak hasonló hullámokat, de nem ilyen nagy
számban, és nem ilyen tisztán kivehetően.

A mostani rádiós
megfigyelés csak az első volt a tervezett mérések sorában. Május 3-án
ugyanezzel a módszerrel megvizsgálták a bolygó légkörét és az
ionoszféráját. A különböző frekvenciákon (Ka, X és S) kiküldött
jelsorozatot a NASA Deep Space Network rádióteleszkóp hálózata fogta.
Idén szeptemberig még hét hasonló megfigyelést terveznek, hogy minél
többet megtudjanak a gyűrű szerkezetéről és kialakulásáról.

Forrás: http://www.universetoday.com 2005.05.24

Hozzászólás

hozzászólás