Közelkép a Szaturnusz kétarcú holdjáról

804

A Iapetus a Szaturnusz harmadik legnagyobb holdja. Már 17. századi felfedezője, Giovanni Domenico Cassini felfigyelt rá, hogy az égitest a Szaturnusz nyugati oldalán tartózkodva sokkal fényesebbnek látszik, mint a keletin. Cassini utólag igazolt feltevése az volt, hogy a Iapetus kötött keringést végez a Szaturnusz rendszerében, és emellett egyik félgömbje jóval világosabb felszínű, mint a másik.

A Iapetus felszíne jellemzően felosztható nagyon világos és igen sötét félgömbre. A keringés során elöl haladó oldal sötét, a követő félgömb világos árnyalatú. Az égitest peremén – jobbra lent – jellegzetes kidudorodásként látható az egyenlítői hegygerinc (forrás: NASA/JPL/SSI/Gordan Ugarkovic)

A mintegy 1500 km átmérőjű Iapetus a szaturnuszholdak nagy részéhez hasonlóan kráterekkel gazdagon borított, nagyjából forgási ellipszoid alakú égitest. Emellett néhány furcsa felszíni formáció is megfigyelhető rajta, amelyek közül a legérdekesebb a jellegzetes, egyenlítő mentén körbefutó hegygerinc, ami miatt dió alakú holdként is ismert.

Az egyenlítőn körbefutó hegygerinc részlete (Forrás: NASA/JPL)

A tíz éve útnak indított, majd 2004 óta a Szaturnusz rendszerében tartózkodó Cassini-szonda szeptember 10-én hajtotta végre eddigi legszorosabb közelítési manőverét a Iapetus környezetében, amely során alig 1600 km-re haladt el a hold felszíne felett (ez körülbelül ötszöröse a Nemzetközi Űrállomás földfelszín feletti magasságának). Bár a képek sikeresen elkészültek, az adatok Földre történő továbbítása közben a szonda váratlanul biztonsági üzemmódba kapcsolt át, amelyben az összes, nem létfontosságú berendezését kikapcsolja, és csak a legszükségesebb telemetriai adatokat továbbítja a Földre jelentősen lecsökkentett sebességgel, miközben további parancsokat vár a földi központtól. Mint később kiderült, a problémát egy nagyenergiájú kozmikus részecske által megzavart tápegység-kapcsoló hibája okozta – legutóbb négy évvel ezelőtt kapcsolt a szonda biztonsági módba. A képek letöltése végül sikeresen megtörtént a következő napon a felküldött parancsok segítségével.

Az eddigi legnagyobb felbontású felvétel a Iapetus kettős színeloszlású felszínéről (Forrás: NASA/JPL) 

A Cassini-szonda működése az eredeti tervek szerint 2008-ban érne véget, de minden valószínűség szerint további évekre meghosszabbítják a kutatásokat a Szaturnusz rendszerében.

Forrás: NASA/JPL Press Release, 2007. szeptember 11. 

Hozzászólás

hozzászólás