2013. december 14-én szombaton, magyar idő szerint 14:11-kor a kínai Chang’e-3 holdszonda landolt a Hold Szivárvány-öböl térségében. Ez 37 év után az első űreszköz, amely sima leszállást hajtott végre a Holdon.
Magyar idő szerint szombat kora délután 14:11-kor (13:11 GMT, 21:11 pekingi idő szerint) sikeresen leszállt a Hold felszínére a Chang’e-3 („Holdistennő”) kínai holdszonda. A szonda fedélzetén a hatkerekű kis robot holdjáró, a „Jade nyúl” ezek után megkezdheti a mintegy három hónapra tervezett küldetését égi kísérőnk felszínén a Szivárvány-öbölben (Sinus Iridium), a Laplace A kráter közelében.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Luna-24 szovjet automatikus holdszonda 1976-os sima holdraszállása után 37 évvel a mostani kínai holdszonda az első olyan űreszköz, amely ismét végrehajtotta a technikai bravúrt. Az eltelt évtizedekben csak olyan űreszközök érték el a Hold felszínét, melyek előre eltervezett módon becsapódtak (például a Lunar Prospector, SMART-1, Kaguya (SELENE), Chandrayaan-1, Chang’e-1, LCROSS szondák).
A Hold Szivárvány-öble (Sinus Iridium) és a Laplace A kráter, a Chang’e-3 holdjárművének tervezett kutatási körzete (kép: Space.com).
A december 1-jén útnak indított Chang’e-3 az előzetes terveknek megfelelően december 6-án ért a Hold közelébe, ahol sikeres pályamanőverek után a felszínétől mintegy 100 km-es magasságban húzódó közel körpályára állt. Meg kell említeni, hogy a kínai holdszonda pozíciójának és sebességének bemérését – amiből a pályaadatait sikerül meghatározni és pontosítani, az Európai Űrűgynükség (ESA) földi állomásai is segítették.
A szonda a Hold felszínétől mintegy 15 km magasságben kezdte csökkenteni a sebességét hat kisebb fékező és pályamódosító manőver által. A 15 km-en megkezdett leszállási manőver során a szonda sebessége másodpercenként mintegy 1,7 km-esről kezdett csökkenni és a felszínt automatikusan közelítette meg a leszállást segítő fedélzeti kamerája segítségével. A holdfelszíntől mintegy 100 méter magasságban a szonda függőleges tengelye a holdi helyi függőleges iránnyal párhuzamosra állt be. A kamera által közvetített képek alapján sikerült elkerülni a biztonságos leszállást akadályozó felszíni képződményeket, mint például a nagyobb sziklákat, krátereket. A holdfelszín elérése mintegy 750 másodpercig (12,5 percig) tartott. A szonda fékezését, irányítását és térbeli helyzetének stabilitását 28 kis hajtómű (és fúvóka) végezte. A holdfelszíntől mintegy négy méter magasságban a fő fékezőrakéta automatikusan kikapcsolt és a szonda simán leszállt a Hold felszínére. Érdekesség, hogy a leszállást a tervezetthez képest 30 perccel hamarabb sikerült végrehajtani.
A Chang’e-3 kamerája által a leszállás közben készített kép a holdfelszínről (kép: Space.com és Kínai Nemzeti Központi Televízió, CCNTV).
Kína első holdraszálló szondája, a Chang’e-3 (kép: Space.com).
Hova is érkezett pontosan a kínai űrkutatás legújabb mérföldkövét reprezentáló szonda? A Szivárvány-öböl egy kb. 240-260 km átmérőjű körből egy ívdarab az Esők Tengere (Mare Imbrium) északnyugati pereménél. Ez a karéj a holdi Jura-hegység, amely valójában még az Esők Tengerét létrehozó hatalmas becsapódást megelőző kisebb becsapódási medence pereme. Az eredeti alakzat holdi lávaanyaggal töltődött fel az Esők Tengere kialakulásakor, mintegy 3,2-3,85 milliárd évvel ezelőtt (Imbrium-kor a holdi rétegtani időskálán). Azt, hogy a Szivárvány-öböl emiatt egy viszonylag fiatalabb terület, az is mutatja, hogy csak néhány nagyobb becsapódási kráter van rajta és a felszín viszonylag sima a Hold más vidékeihez képest. Ettől függetlenül több redőgerinc is található a mare területeken, amelyek a láva kihűlésekor és összehúzódásakor keletkeztek, illetve ehhez kapcsolódó egykori tektonikus események következményei. A terveknek megfelelően egy ilyen redőgerinc közelében szállt le a Chang’e-3 holdjárműve a Laplace A kráter térségében.
Források:
- A kínai Chang’e-3 és Jade nyúl duó leszállt a Holdon (NASA)
- Kína leszállt a Holdra: történelmi robot-leszállás és a kínai rover (Space.com)
- Kína sikeresen leszállította robot holdjárművét a Holdon (Spaceflightnow.com)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- GYORSHÍR: Kína a Holdon! (Űrvilág, 2013. december 14.)
- Már a Hold körül a kínai szonda (Űrvilág, 2013. december 8.)
- Chang’e-3: kínai holdrover a Hold felé tart (NASA)
- Útirány: a Szivárvány-öböl – elindult az új kínai holdszonda (2013. december 1.)
- Európa is közreműködik a kínai holdszonda követésében (ESA, 2013. november 29.)
- Holdi nyúl (Moon rabbit, en.wikipedia.org)
- Jáde nyúl (Terebess Ázsia Lexikon)
- Luna 24 (NASA leírás)
