Irány a Hold túlsó oldala!

3154

Sikeresen útnak indult a Hold túlsó oldala felé a kínai Chang’e-4 holdszonda, fedélzetén egy leszállóegységgel és egy holdjáróval. A tervezett űrbiológiai kísérletekhez növényeket, sőt selyemhernyókat is visz magával. Most először történik majd sima leszállás égi kísérőnk túlsó oldalán.

Magyar idő szerint 2018. december 7-én 19:23-kor elindult a Hold felé Kína legújabb holdszondája, a Chang’e-4 (“Holdistennő”) hasznos rakományaként egy felszíni leszállóegységgel, amelyről majd egy kis holdjáró fog legördülni és az eddig részletesen nem vizsgált túlsó oldal felszínét fogja felderíteni. Az űreszköz egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával indult útjára – a startot az alábbi kép mutatja, az eredeti videó itt tekinthető meg.

A kínai Chang’e-4 holdszonda útnak indítása magyar idő szerint 2018. december 7-én este a kínai Hszicsangból (Xichang) egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával. Az indítás kínai helyi idő szerint éjjel 02:24-kor történt (kép: 2018.12.07. világidő, New China TV, YouTube).

Mivel a Hold túlsó oldalán levő leszállóegységgel és holdjáróval a közvetlen földi rádiókapcsolat nem lehetséges, ezért egy átjátszó reléholdat indítottak útjára még ez év május 20-én, amelynek Csüecsiao (Queqiao, vagyis “alkalmi összekötő híd”) az elnevezése.

A Chang’e-4 mostani küldetését megelőzően 2013 végén, 2014 elején a Chang’e-3 holdszonda Yütü (vagy Yutu, “Jádenyúl”) elnevezésű holdjárója már végzett kutatásokat a Mare Imbrium (Esők Tengere) területén. A Chang’e-4 is egy hasonló rovert visz magával, amelyen egy panorámakamera, a felszín alá “betekintő” radar, infravörös színképelemző, valamint újdonságként egy aktív szeizmikus kísérlet részeként egy kalapács is lesz rajta mini-holdrengések előidézésére és a felszín felső szerkezetének tanulmányozására. A roveren helyet kapott még egy nagy energiájú neutron detektor, valamint egy VLF rádióvevő is, ez utóbbival például a Világegyetem korai állapotának alacsony frekvenciájú rádiósugárzását is tanulmányozni lehet.

A Chang’e-4 összetett adatkommunikációs összeköttetését magyarázó ábra az alábbiakban látható:

A Chang’e-4 felszíni leszállóegysége a Hold körül keringő egységgel a Földdel is tartja a rádiókapcsolatot, illetve a holdjáró a leszállóegységgel kép: CNSA, China Plus, 2018.03.13.).

A Chang’e-4 leszállóegysége a holdjáróval a tervek szerint a mintegy 180 kilométer átmérőjű Von Kármán-kráterben fog leszállni, amelynek közelítő holdrajzi koordinátái: 44,8 fok déli szélesség és 175,9 fok keleti hosszúság. A Von Kármán kráter a Hold legnagyobb becsapódási medencéje, a South Pole Aitken medence területén van és geológiailag igen érdekes információt rejt égi kísérőnk történetéből és az ott rejtőző ásványkincsek és kémiai elemek előfordulásáról. A kráter Kármán Tódor (1881-1963), a világhírű magyar származású aerodinamikai szakértő, repülő és űreszköz-fejlesztő kutatómérnök emlékét őrzi.

A Von Kármán kráter elhelyezkedése a Hold túlsó oldalán a magassági színezéssel ellátott térképen (a mélyebben fekvő területek sötét kékkel, a magasabban levők sárgával és vörös színnel vannak jelölve) (kép: NASA Spaceflight Forum).

Az alábbi kép a Von Kármán-kráter belsejében a Chang’e-4 tervezett leszállási területét mutatja.

A Chang’e-4 leszállóegységének tervezett leszállóhelye (fehér téglalapon belül) a Von Kármán-kráter belsejében (kép: CNSA és NASA Spacefilght Forum).

Érdekesség és az űrkutatás történetében első alkalom, hogy a Chang’e-4 leszállóegysége fedélzetén több űrbiológiai kísérlet is van a holdi kisebb nehézkedés és sugárzási környezet hatásainak tanulmányozására különböző növények (pl. burgonya, zöldségek) és selyemhernyó lárvák viselkedésének nyomon követésére.

A Chang’e-4 mostani küldetése a Hold túlsó oldalán tervezett sima leszállással és egy holdjáró felszínre juttatásával egy újabb mérföldkő lesz az űrkutatás és a Hold megismerése történetében. A Chang’e-4 programját még további kínai holdszondák, sőt majd emberes holdexpedíciók is követik majd. Ebből is látható, hogy a kínai űrkutatás továbbra is fontos célként tekint a Holdra.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

 

Források:

 

Kapcsolódó internetes oldalak:

Itt az MCSE-tagság megújításának időszaka – új belépőket is szeretettel várunk! Tagjaink egyik illetménykiadványa a Meteor csillagászati évkönyv 2019, benne számos hasznos olvasmánnyal, előrejelzéssel a jövő év égi jelenségeiről, látványosságairól. http://www.mcse.hu

Hozzászólás

hozzászólás