Sikeresen útnak indult a Hold túlsó oldala felé a kínai Chang’e-4 holdszonda, fedélzetén egy leszállóegységgel és egy holdjáróval. A tervezett űrbiológiai kísérletekhez növényeket, sőt selyemhernyókat is visz magával. Most először történik majd sima leszállás égi kísérőnk túlsó oldalán.
Magyar idő szerint 2018. december 7-én 19:23-kor elindult a Hold felé Kína legújabb holdszondája, a Chang’e-4 („Holdistennő”) hasznos rakományaként egy felszíni leszállóegységgel, amelyről majd egy kis holdjáró fog legördülni és az eddig részletesen nem vizsgált túlsó oldal felszínét fogja felderíteni. Az űreszköz egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával indult útjára – a startot az alábbi kép mutatja, az eredeti videó itt tekinthető meg.
Mivel a Hold túlsó oldalán levő leszállóegységgel és holdjáróval a közvetlen földi rádiókapcsolat nem lehetséges, ezért egy átjátszó reléholdat indítottak útjára még ez év május 20-én, amelynek Csüecsiao (Queqiao, vagyis “alkalmi összekötő híd”) az elnevezése.
A Chang’e-4 mostani küldetését megelőzően 2013 végén, 2014 elején a Chang’e-3 holdszonda Yütü (vagy Yutu, „Jádenyúl”) elnevezésű holdjárója már végzett kutatásokat a Mare Imbrium (Esők Tengere) területén. A Chang’e-4 is egy hasonló rovert visz magával, amelyen egy panorámakamera, a felszín alá „betekintő” radar, infravörös színképelemző, valamint újdonságként egy aktív szeizmikus kísérlet részeként egy kalapács is lesz rajta mini-holdrengések előidézésére és a felszín felső szerkezetének tanulmányozására. A roveren helyet kapott még egy nagy energiájú neutron detektor, valamint egy VLF rádióvevő is, ez utóbbival például a Világegyetem korai állapotának alacsony frekvenciájú rádiósugárzását is tanulmányozni lehet.
A Chang’e-4 összetett adatkommunikációs összeköttetését magyarázó ábra az alábbiakban látható:
A Chang’e-4 leszállóegysége a holdjáróval a tervek szerint a mintegy 180 kilométer átmérőjű Von Kármán-kráterben fog leszállni, amelynek közelítő holdrajzi koordinátái: 44,8 fok déli szélesség és 175,9 fok keleti hosszúság. A Von Kármán kráter a Hold legnagyobb becsapódási medencéje, a South Pole Aitken medence területén van és geológiailag igen érdekes információt rejt égi kísérőnk történetéből és az ott rejtőző ásványkincsek és kémiai elemek előfordulásáról. A kráter Kármán Tódor (1881-1963), a világhírű magyar származású aerodinamikai szakértő, repülő és űreszköz-fejlesztő kutatómérnök emlékét őrzi.
Az alábbi kép a Von Kármán-kráter belsejében a Chang’e-4 tervezett leszállási területét mutatja.
Érdekesség és az űrkutatás történetében első alkalom, hogy a Chang’e-4 leszállóegysége fedélzetén több űrbiológiai kísérlet is van a holdi kisebb nehézkedés és sugárzási környezet hatásainak tanulmányozására különböző növények (pl. burgonya, zöldségek) és selyemhernyó lárvák viselkedésének nyomon követésére.
A Chang’e-4 mostani küldetése a Hold túlsó oldalán tervezett sima leszállással és egy holdjáró felszínre juttatásával egy újabb mérföldkő lesz az űrkutatás és a Hold megismerése történetében. A Chang’e-4 programját még további kínai holdszondák, sőt majd emberes holdexpedíciók is követik majd. Ebből is látható, hogy a kínai űrkutatás továbbra is fontos célként tekint a Holdra.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.
Források:
- China launches Chang’e-4 lunar probe (New China TV, YouTUber, 2018. dec. 7.)
- China’s Chang’e-4 Launches on Mission to the Moon’s Far Side (The New York TImes, 2018. dec. 7.)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- China Preps for Launch of Historic Mission to Moon’s Far Side on Friday (SPACE.COM, 2018. dec. 06.)
- Chang’e-4: Visiting the Far Side of the Moon (SPACE.COM, 2018.05.25.)
- China’s Chang’e-4 rover to land on far side of Moon in 2nd half of 2018 (China Plus, 2018.02.13.)
- Chang’e-4 landing site (NASA Spaceflight forum, 06/19/2017)
- Úton a Hold felé a kínai szonda (Űrvilág, 2018. december 7. 19:35)
- Elindult a Hold túlsó oldala felé a kínai űrtávközlési és tudományos mesterséges hold
