Képes beszámoló a szerdai becsapódásról a Holdon

649

A 2007. szeptember 14-én útnak indított japán SELENE (Kaguya="Holdhercegnő") az előzetes terveknek megfelelően 2009. június 10-én, magyar idő szerint 20:25-kor a Hold felénk forduló oldalának délkeleti peremén, a Gill-kráter közelében égi kísérőnk felszínébe csapódott. A becsapódás a néhány nappal korábban közzétett 20:30-es időponthoz képest mintegy öt perccel hamarabb következett be, ugyanis a legutolsó keringési pályaszakaszon megfigyelt pályaadatok alapvetően meghatározzák az ütközés előtti pályakorrekciókat és így az ütközés pontos időpontja csak ezek után válhat ismertté. A szonda a holdrajzi keleti hosszúság 80,4 fok, déli szélesség 65,5 fok közelében érte el a felszínt a Japán Űrügynökség (JAXA) adatai alapján. A becsapódás a holdi esti terminátor közelében történt, így a fényfelvillanást földi távcsövekkel is meg lehetett figyelni, adataiból pedig a holdfelszín kémiai összetételére és fizikai tulajdonságaira lehet következtetni. A Holdba eddig becsapódott szondák helyét majd a NASA LRO holdszondája nagyfelbontású kamerája fogja megtalálni (az LRO a tervek szerint most június 17-én, jövő szerdán indul útnak).

A japán SELENE holdszonda valószínű becsapódási helyét piros kör jelöli az ESA SMART-1 holdszondája 2005-ben készült fotóján (kép: ESA, B. Grieger, B. Foing)

Hazánkból sajnos nem látszott a SELENE becsapódási felvillanása, mivel nálunk a Hold csak jóval később kelt fel, de Japántól Ausztráliáig több helyen megfigyelhették. E sorok írásakor még csak az Angol-Ausztrál Obszervatóriumban készített megfigyelések ismeretesek, illetve azt is tudjuk, hogy Új-Zélandon sajnos rossz idő volt (Mt. Johns obszervatórium). Japánból és Hawaii-ból készült megfigyelések még nem ismeretesek. Az Angol-Ausztrál Obszervatórium 3,9 méteres teleszkópjának IRIS2 képalkotó spektrográfjával felvételsorozatot készítettek, amelynek képeiből mutatunk be néhányat. A felvételek a 2,3 mikron körüli keskeny infravörös sávban készültek 1 másodperces expozíciós idővel és a képek között 0,6 másodperces holtidő van.

Négy kép a SELENE holdszonda becsapódásáról (Angol-Ausztrál Teleszkóp/IRIS2, Jeremy Bailey, Steve Lee, AAO).

A SELENE rendkívül sok és értékes tudományos ismeretanyagot gyűjtött a Holdról és annak kozmikus környezetéről. Többek között részletes gravitációs térképet állított össze, valamint lézer, radar, illetve optikai képalkotókkal pontos domborzati térkép készült az egész Holdról. A felszín egyes vidékeiről egyszerre sikerült nagyfelbontású képeket és színképeket is elkészíteni a kémiai és ásványtani felméréshez. A japán holdkutatási program a SELENE-2 Holdra leszálló szondával folytatódik, amelyet a tervek szerint 2010 első félévében indítanak útnak.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás