Sikeresen leszállt a Holdra a kínai holdszonda, kőzetmintát gyűjtött, majd visszaindult az orbiterhez

4392

December 1-jén sikeresen leszállt égi kísérőnk felszínére a Chang’e-5 kínai holdszonda, amely a tervek szerint talajmintát fog gyűjteni, és azt a Földre eljuttatni.

Mint beszámoltunk róla, november 23-án elindult Kína legújabb holdszondája a Chang’e-5 („Holdistennő”), amely a szovjet/orosz Luna-24 1976-os útja után 44 év elteltével először fog holdi kőzetmintát eljuttatni a Földre. A szonda 28-án ért a Hold közelébe, ahol először elnyújtott ellipszispályára állt körülötte, majd égi kísérőnk felszínétől mintegy 200 km magasan húzódó, közel kör alakú pályán keringett tovább, ahonnan a leszállóegysége (lander) december 1-jén, kedden 14:57 világidőkor kezdte meg a felszínre ereszkedést. A leszállóegység 1,7 km/s sebességgel kezdte meg a leszállást, és annak végső fázisában, mintegy 100 méterre a felszín felett a fedélzeti érzékelői megkeresték a leszállásra legmegfelelőbb sima területet, és a lander biztonságosan ott érte el a Hold felszínét. Az alábbi ábra a Chang’e-5 holdkörüli ellipszis, majd kör alakú pályáit mutatja.

A művész elképzelése szerint ilyen volt a Chang’e-5 ellipszis, majd kör alakú pályája a Holdhoz való megérkezés után, illetve a lander leszállása előtt (CCTV és SpaceFlightNow.com, 2020.11.28.)

A leszállóegység kedden 15:11 világidőkor simán leszállt a Hold felszínére az előre eltervezett leszállóhelyen, a Mons Rümker (Rümker-hegy, Rümker-dombok, Rümker-plató) közelében az Oceanus Procellarum (Viharok Óceánja) felszínén, a holdrajzi északi szélesség 43,1 fok, 51,8 fok nyugati hosszúsági koordinátákkal megadott helyen. Az alábbi kép a Chang’e-5 leszállóegységét mutatja a művész elképzelése szerint.

Így nézhet ki most a Chang’e-5 leszállóegysége a Hold felszínén a művész elképzelése szerint. Egy manipulátorkar is látszik, amelynek végén egy talajmintagyűjtő kotrókanál is van. (Kína Nemzeti Űrkutatási Hivatala, CNSA, Kína Holdkutatási Programja, CLEP)

A Chang’e-5 leszállása közben a kamerája a Hold felszíne felé nézett és folyamatosan felvételeket készített a felszínről. Kína nemzeti űrkutatási hivatala által a landolás folyamán készített képek egyikét mutatja az alábbi ábra, amelyen a Viharok Óceánja viszonylag sima felszíne látható a leszállóhely közelében.

A Chang’e-5 leszállóegység által a Hold felszíne felé közeledőben készített felvételek egyike (CNSA/CLEP, SPACE.COM, 2020.12.01.)

A leszállóegység sikeres, sima holdat érése után készült az alábbi felvétel, amelyen a leszállóegység egyik lábának árnyéka is látszik.

A Chang’e-5 leszállóegysége a Hold felszínén. A vastag fekete árnyék a lander egyik lábának árnyéka (CNSA/CLEP, SpaceFlighNow.com, 2020.12.01.)

A Chang’e-5 leszállóegysége által készített felvételek közül már néhány színes képet is közzétettek. Az alábbi panorámaképen a leszállóhely környezete, és a távolban, mintegy 11 km-re a látóhatáron kiemelkedő, Louville Omega (nem Liouville!) nevű dombok is láthatók.

A Chang’e-5 leszállóhelyének panorámaképe. A távoli horizonton a mintegy 11 km-re levő Louville dombok látszanak. A lander egyik lába is látszik a felszínen (CNSA/CLEP, SPACE.COM, 2020.11.02.)

A leszállóegység lába közelében jól látszik a holdfelszíni regolittakaró az alábbi képen.

A Chang’e-5 lander egyik lába és annak talpa közelében így néz ki a Hold felszíne a regolittakaróval (CNSA/CLEP, SPACEFLIGHTNOW.COM, 2020.12.02.)

A leszállóegységtől 11 km-re a horizonton kiemelkedő Louville Omega dombokat mutatja az alábbi kép.

A Chang”e-5 leszállóegysége kamerája által készített kép a látóhatáron kiemelkedő Louville Omega dombságot mutatja (CNSA/CLEP, SPACE.COM, 2020.12.02.)

December 2-án 14:00 világidőkor befejeződött az első sikeres anyagmintavétel a fúróberendezéssel, valamint a robotkarral is. Egyébként a leszállóhelyen a holdfelszín mintegy 100 C hőmérsékletű volt a Chang’e-5 lander működésének első 19 órájában. Az alábbi kép a Chang’e-5 leszállóegység fúróberendezését mutatja.

A Chang’e-5 leszállóegysége alján elhelyezett fúróberendezés. A minta tárolására a visszatérő egység tetején látható kapszula szolgál. A minta egy szállító sínen jut el a tárolóba (Harbin Institute of Technology, Kína, CNSA/CLEP, spaceflight101.com)

Az alábbi videón a fúróberendezés és a robotkar látható működés közben, illetve a begyűjtött minta elhelyezése a tárolóban. A folyamatot a leszállóegység kamerája rögzíti, ellenőrzés és dokumentálás céljából.

A Chang’e-5 első kőzetmintavétele a Holdon (CNSA/CLEP, CCTV, SciNews, 2020.12.02., YouTube)

A Chang’e-5 programja a sikeres anyagminta gyűjtés után váratlan fordulatot vett: 2020. december 3-án csütörtökön magyar idő szerint késő délután a visszatérő egység elindult vissza a Hold körül keringő, és rá várakozó egység felé, amellyel majd összekapcsolódik, és megfelelő időpontban visszaindul a Föld felé. Emlékeztetőül: az eredetileg közzétett menetrend szerint december közepe után tért volna vissza a Földre, de a programot most váratlanul lerövidítették. Az alábbi videó a Holdról való visszaindulást mutatja.

A Chang’e-5 visszatérő egysége elindul a Holdról a keringő egység felé, amellyel majd összekapcsolódik, és az ott lévő nagyobb modullal fog visszatérni a Földre (CGTN, YouTube, 2020.12.03.)

Fontos kiemelni, hogy a Chang’e-5 küldetését az Európai Űrügynökség (ESA) földi követőállomásai (ESTRACK: European Space Tracking network) is segítik: a németországi Darmstadtban (ESOC: European Space Operation Centre) és a kanári-szigetek Gran Canaria szigetén levő Maspalmas melletti követőantennákkal.

A Chang’e-5 sikere esetén most esély van arra, hogy a Luna-24 1976-os küldetése óta először ismét holdi kőzetmintát lehet majd vizsgálni laboratóriumokban. Várjuk a további fejleményeket.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás