Újabb magyar név a Holdon: a Hevesy-kráter

3020

2009, a Csillagászat Nemzetközi Évének elején újabb magyar származású tudós nevét örökítette meg a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU). A bolygószerű égitestek és azok felszínén található alakzatok elnevezéséért illetékes munkacsoport 2009. január 19-én Hevesy Györgyről (1885-1966), a kémiai Nobel-díjjal kitüntetett tudósról nevezett el egy krátert a Hold felszínén. Hevesy György nevét az IAU már 1976-ban felvette azon nevek közé, akikről majd egyszer felszíni alakzatot (elsősorban krátert) fognak elnevezni, de végül is 33 évet várni kellett a megvalósulásra. (Bay Zoltánról (1900-1992), a holdradar-kísérletek úttörőjéről sajnos még mindig nincs elnevezve holdkráter, jóllehet a neve ott szerepel a javasoltak között.)

A Hevesy-kráter a Hold északi pólusvidékén, a Földről nem látszó túlsó oldalon van, a
holdrajzi északi szélesség 83,14 és a keleti hosszúság 150,1 fokánál. Átmérője 49,5 km. A holdfelszíni helyzetből adódóan még a holdi északi pólus környékének megfigyelési szempontból legkedvezőbb librációs helyzetében sem látható bolygónkról. A Hevesy-kráter a nagyobb, mintegy 177 km átmérőjű Rozsdetvenszki- és a mintegy 109 km átmérőjű Plaskett-kráter közelében helyezkedik el.


A Hevesy-kráter a Hold északi pólusvidékén, a fenti térképen látszó sárga H betű alatt található (kép: a Hold északi pólusának
térképe
, Courtney Seligman és USGS).

 Az ESA SMART-1 ûrszondája által készített felvételekbõl összeállított mozaik
térkép a Hold északi pólusvidékérõl. A Hevesy-krátert sárga felírat jelöli.
A képen a krátereket Kocsis Antal, a Magyar Csillagászati Egyesület Hold
Szakcsoportjának vezetõje azonosította be (kép: ESA SMART-1).

Egyébként az IAU Nomenklatúra Munkacsoportja most 19 holdkrátert nevezett el,
amelyek égi kísérőnk északi, illetve déli pólusvidékein találhatók. Ezek ábécé sorrendben a következők: Aepinus, Bosch, Elanger, Fibinger, Florey, Gore, Grignard, Haber, Hevesy, Haskin, Houssay, Ibn Bajja, Kocher, Kuhn, Laveran, Nefed’ev, Svedberg, von Baeyer és Waponsky.
A magyarokról eddig elnevezett 14 holdkráter
, a Békésy,  Bolyai, Eötvös, Fényi, Hell, Hédervári, Izsák, Kármán, Neumann, Petzval, Szilárd, Weinek, Zach, Zsigmondy után most a Hevesy név is felkerült Holdunk felszínének térképére.


Hevesy György a laboratóriumban (kép: Fizikai Szemle, 2001/5. sz. 143. oldal).

Hevesy György életútjáról és tudományos pályájáról a lentebb ajánlott internetes oldalakon olvashatunk részletesebben. 1923-ban felfedezte a periódusos rendszer egyik utolsó ismeretlen elemét, a hafniumot, amelyet a felfedezés helye, Koppenhága latin neve után nevezett el. Hozzájárult az izotópok fogalmának tisztázásához, úttörője volt az izotópok alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásokban. Az analitikai kémia számára feltalálta a röntgen-floureszcenciás, izotóphigításos és a neutronaktivációs
analitikai módszereket. Hevesy Györgyöt 1924 és 1936 között hét alkalommal is javasolták Nobel-díjra, melyet végül is 1943-ban nyert el „a rádióaktív izotópok indikátorként való alkalmazásért a kémiai kutatásokban”. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választotta.

Forrás: Tizenkilenc új elnevezést fogadtak el a Hold felszínére (IAU, USGS)

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás