Útirány: a Szivárvány-öböl – elindult az új kínai holdszonda

2013. december 3, kedd

1751

Magyar idő szerint vasárnap este 18:30-kor új kínai űrszonda indult útnak a Hold felé, fedélzetén egy terepjáróval. A tervek szerint a leszállás után a hatkerekű terepjáró a Szivárvány-öbölben fog mozogni és vizsgálja égi kísérőnk felszínét.

A kínai holdkutatás egy újabb állomásához érkezett a korábbi sikeres Chang’e-1 és 2 (Chang’e kínaiul „Holdistennő”) holdszondák után.

A kínai televízió és hírügynökség gyorshírben jelentette, hogy pekingi idő szerint 2013. december 2-án hétfő hajnali 1:30-kor (magyar idő szerint még vasárnap 18:30-kor) sikeresen útnak indították a Hold felé a Change’e-3 űrszondát, fedélzetén egy kis terepjáróval, roverrel, amelynek kínai elnevezése „Yutu” (ejtsd: Jütu), azaz „holdi nyúl”. A fellövésre a Szicsuán tartományban levő Hszicsang űrbázisról került sor.

Itt álljunk meg egy kicsit, mert nem olyan nyilvánvaló a holdjáró elnevezésének háttere. Jobban megérthetjük ezt az angol név alapján: a „Jade Rabbit” („Jáde nyúl„) elnevezés a Hold felénk forduló oldalán látszó tengerek, sötét mare területek által kirajzolt képzeletbeli nyúlra utal, a „Jáde” pedig egy zöldes-szürke színű, gyöngyházfényű féldrágakő.

A Chang’e-3 holdszondát szállító Hosszú Menetelés 3B elnevezésű hordozórakéta (kép: Spaceflightnow, 2013. december 1.).

A Chang’e a előreláthatólag december 6-án (Mikulás napján) fog Hold körüli pályára állni és a tervek szerint december 16-án fog sima leszállást végrehajtani a Hold felszínére. A Jütu holdrover egy hatkerekű, mintegy 120 kg tömegű és 1,5 méter magas jármű, amelyet a Chang’e-3 egy speciális platformon (lander, leszálló egység) fog a Hold felszínére eljuttatni. A szintén mintegy 120 kg tömegű platform a leszállás helyén marad és róla gördül le a kis rover. A holdjáró feladata a holdfelszín geológiai szerkezetének tanulmányozása, a felszín kémiai és ásványi összetételének vizsgálata, valamint az új kínai űreszköz kipróbálása, a technika irányíthatóságának és megbízhatóságának ellenőrzése.

A helyben maradó platform energiaellátását egy plutóniummal működő radioizotópos generátor segíti, ami a hosszú holdi éjszakák idején is képes működtetni a lander műszereit. Helyet kapott itt egy ultraibolya és extrém-ultraibolya tartományban működő kamera, amely egyébként csillagászati megfigyeléseket is fog végezni: alacsony galaktikus szélességeken fotometriai méréseket készít, illetve a Föld felé fordulva a naptevékenység hatását vizsgálja a földi atmoszférára. Három kamera is lesz a landeren panoráma-felvételek készítésére, valamint egy a leszállás menetét követő kamera is fog működni rajta.

A holdjárón 20 kg-nyi műszert helyeztek el, melyek működését napelemek biztosítják a holdi nappalokon. A rover aktív működését mintegy három hónap időtartamra tervezték, s ez alatt mintegy tíz km-es utat fog megtenni a Hold felszínén. Kamerái alapján érzékelni képes a terep akadályait és automatikusan ki fogja ezeket kerülni. Talajminta elemzője is van, illetve a felszínközeli rétegeket vizsgáló radarja. Spektrométerei a látható és közeli infravörös tartományban érzékelnek, illetve működni fog egy alfa-részecske és röntgen spektrométer is.

Az elképzelés szerint a Chang’e-3 platformjáról legördül a holdjáró (kép: Kínai Űrügynökség és Space.com).

Amennyiben mindent a tervek szerint történik, akkor a Chang’e-3 a holdjárművet a Szivárvány-öbölben (Sinus Iridium) szállítja le a mintegy 9 km átmérőjű Laplace A krátertől délkeletre.

A Szívárvány-öböl a NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) holdszondája felvételén. A kép a domborzat magassági viszonyainak jobb láthatósága érdekében számítógéppel át lett színezve. A Laplace A a szinte egyetlen nagyobb kráter a Szivárvány-öbölben (kép: NASA LRO WAC, Space.com).

A Laplace A kráter környéke a Szivárvány-öbölben. A kis fehér kérdőjel a tervezett leszállóhelyet jelöli (kép: Kínai Űrügynökség és Space.com).

A kínai űrkutatók talán azért választották az első ember nélküli sima holdraszállásuk célterületének az Esők Tengerérét, illetve a Szivárvány-öblöt, mert a terep viszonylagos egyenletessége kedvező a leszállási manőverekhez. A leszállóhely kiválasztásához korábban a Chang’e-1 és 2 által készített felvételeket is felhasználták. Emlékeztetőül: annak idején az első emberes holdraszálláshoz az Apollo-11 leszállóhelyéül is ilyen szempontokat vettek figyelembe, mégis, a Nyugalom Tengerén a felszín simasága csak látszólagos és Neil Armstrongnak kézi irányításra kellett áttérni, hogy a holdkomp ne egy sziklatömbön vagy kráter-peremen szálljon le.
Források:

Kapcsolódó internetes oldalak