Van-e élet a Földön?

890

1995 óta a csillagászok immár több mint 300 exobolygót, vagyis idegen csillagok körül keringő planétát fedeztek fel. Kezdetben csak hatalmas tömegű óriásbolygók jelenlétét sikerült kimutatni, a megfigyelési technika fejlődésével azonban egyre kisebb és kisebb bolygók felfedezése vált lehetővé. Az Európai Űrügynökség (ESA) COROT (Convection, Rotation and Planetary Transits) szondájával, valamint a NASA Kepler nevű űreszközével minden eddiginél jobb esélyünk lehet Földhöz hasonló méretű, csillagaik körül a Földéhez hasonló pályán mozgó égitestek felfedezésére is. Ilyen planéták esetében kifinomult technikákkal kell szétválasztani a bolygóról érkező halvány sugárzást a központi csillag fényözönétől.

Az ESA Venus Express űrszondája 2005 novemberében indult útjára, belső bolygószomszédunk vizsgálatára. Körülbelül egy évvel később állt pályára a bolygó körül. David Grinspoon (Denver Museum of Nature and Science) egy szokatlan kísérlet végrehajtását javasolta: eldönthető-e ekkora távolságból, hogy hordoz-e életet a Föld? A kérdés meglehetősen szokatlan, hiszen tudjuk, hogy bolygónkon az élet számtalan formája létezik.

A Vénusz körül keringő szonda számára a Föld havonta kétszer-háromszor kerül megfigyelésre kedvező helyzetbe. Ezeket a helyzeteket kihasználva a szonda immár közel 40, a látható-, illetve az infravörös tartományban készült felvételt küldött vissza a Földre. A felvételeken a Föld korongja kisebb, mint egyetlen pixel a Venus Express kameráiban, így kiterjedés és részletek nélküli pontként jelenik meg. Pontosan erre számíthatunk egy roppant távoli, földméretű exobolygó egy mégoly hatalmas műszerrel készült felvétele esetében is.

 

Fantáziarajz a Vénusz körül keringő Venus Expressről (forrás: ESA)

Annak eldöntése, hogy egy bolygó lakható-e, egyáltalán nem könnyű feladat. A kísérlet során sikerült a Föld légkörében a vízmolekulák és a molekuláris oxigén jelenlétét kimutatni, de ezek az anyagok például az élet számára kedvezőtlen feltételekkel rendelkező Vénuszon is megtalálhatók, tehát pusztán ezek alapján nem dönthető el a kérdés. Ennél finomabb árulkodó jelek észlelésére is szükség van, mint például a közeli infravörösben kimutatható jellegzetes sugárzás észlelésére, amelyet a fotoszintetizáló élet okoz.

A kísérleteket a kutatók tovább folytatják, például összehasonlítják a Földről felvett spektrumot olyan időpontban, amikor főképp óceánok fordultak a Vénusz felé olyan felvételekkel, amikor inkább kontinentális területek látszódtak bolygónkon. Bár a finomított kísérletek sem fognak valószínűleg semmi újat mondani a Földről, segíthetnek a felfedezendő új világok vizsgálatában.

Forrás: Astronomy.com, 2008. október 14. 

Hozzászólás

hozzászólás