A Mars múltbeli éghajlatával kapcsolatban ma sincs általánosan elfogadott nézet. A bizonyítékok és teóriák egy része meleg kezdeti állapotokra utal, míg sok érv szerint inkább hideg volt már eleinte is a bolygó, és csak rövid időszakokra, átmenetileg melegedett fel – de akkor sem annyira, mint azt sokan gondolják.
David Shuster (Caltech) és Benjamin Weiss (MIT) a vörös bolygó ősi éghajlatára két marsmeteorit vizsgálata alapján próbált fényt deríteni. A meteoritokban az argon előfordulását tanulmányozták, mivel a kőzetben maradt argon gyakorisága az egykori hőmérséklettel szoros kapcsolatban áll: minél melegebb a kőzet, annál több argon szökik el belőle. Ezzel azt a maximális hőmérsékletet lehet közelíteni, amelyet az adott kőzetdarab átélt a vörös bolygón. Eredményeik alapján a kőzetben a kálium bomlásával eredetileg keletkezett argon mennyiségének csak igen kis része szökött el az idők során, tehát legtöbbször „hideg idő” volt a bolygón.
A Huygens-kráter peremvidéke idős vízfolyásnyomokkal (ESA/DLR/FU Berlin (G. Neukum) nyomán)
Eredményeik alapján a bolygó éghajlata kezdetben is lényegesen hidegebb volt, mint napjainkban gondoljuk. Méréseik szerint a híres ALH 84001 meteorit az utóbbi 3,5 milliárd évben nem melegedett a fagyáspont fölé egymillió évnél hosszabb időtartamra, és az elmúlt 15 millió évben még rövid időre sem emelkedett a hőmérséklete 350 °C fölé. Állításuk további megerősítésre szorul, és sajnos nem oldja fel az egykori éghajlat jellegével kapcsolatos nagy kérdéseket. Mindazonáltal, ha igazuk van, az arra utal, hogy a bolygón kevesebb helyen és rövidebb ideig volt folyékony víz, mint általában feltételezzük.
Forrás: BBC News 2005.07.21.
