Július folyamán három űrszonda is elindul a Mars felé. A kínai Tianwen–1 az egyike annak a három merész missziónak, amelyeket a vörös bolygóhoz küldenek ebben az évben. Az Egyesült Arab Emírségek Reménység nevű orbiterét a hét elején indították, míg az Egyesült Államok eszköze, egy hatkerekű marsjáró, a Perseverance rover indítását a jövő hétre tervezik.
A Tianwen–1 űreszköz útban van a Marsra, miután sikeresen felbocsátották a dél-kínai Hainan-szigetről. Nevének magyar jelentése „kérdések az égtől”, ez az ország első kísérlete landolni a vörös bolygón.
A leszállóegységet, orbitert és egy rovert tartalmazó, 5000 kg tömegű űreszközt július 23-án, helyi idő szerint 12:41-kor juttatták fel a világűrbe a Vencsang Űrközpontból egy kínai Hosszú Menetelés 5 rakéta segítségével. 36 perccel később az eszköz sikeresen elérte a Mars felé vezető pályáját.
„Ez egy igazán nagyra törő misszió, amely megmutatja a kínai űrprogram jelentős fejlődését, és büszkék lehetnek magukra” – mondta David Flannery, a brisbane-i Queensland University and Technology asztrobiológusa.
A hivatalos kínai források egyelőre nem árultak el sok részletet a Tianwen-1-ről, sem a költségéről, sem az indítás előkészületeiről. „Egy Mars-misszió meglehetősen kockázatos vállalkozás, így érthető, hogy miért nem közölnek minden részletet.” – nyilatkozta Ji Wu, a Pekingben található Kínai Nemzeti Űrközpont korábbi vezetője. Ji vezető kutató volt Kína egy korábbi, 2011-es sikertelen próbálkozásában, hogy orbitert küldjenek a Marsra egy orosz rakétával.
A Tianwen–1 most az űrben halad, mígnem februárban eléri úticélját. Ekkor néhány hónapot fog eltölteni azzal, hogy pozícionálja magát a leszálláshoz, majd áprilisban az orbiter a Mars légkörébe engedi az leszállóegységet és a marsjárót, amely azután valahol az Utopia Planitia területén fog landolni. Ez egy hatalmas marsi síkság tele vulkanikus sziklákkal, majd három évtizeddel ezelőtt a NASA Viking–2 leszállóegysége ugyanitt ért marsi talajra. Amennyiben minden rendben megy, Kína a második ország lesz az USA után, amely lágyan bocsát le rovert a Marsra. A hatkerekű, napelemes rover a tudomány számára érdekes területeken végez majd kutatásokat.
Az orbiter egy egész marsi évig fog keringeni a Mars körül, és kommunikációs kapocs lesz a rover számára, amit kb. 90 marsi napra terveztek, ez közel 93 földi napnak felel meg.
A kínai misszió fő céljai a bolygó teljes felmérése, amely magában foglalja a geológiai struktúrák, a felszíni jellegzetességek és a klíma tanulmányozását. Az orbiteren hét tudományos műszer található, míg a roveren további hat. Ezek között több kamera, felszíni radar és egy spektrométer található.
A rover mágnesestér-detektora értékes információkat adhat a Mars múltbeli mágneses mezejéről, amely megvédhette a bolygót a káros sugárzástól. A felszíni radarja segít majd érzékelni a felszín alatti geológiai struktúrákat.
A NASA űrmisszióiban a Mars kutatása mindig is központi szerepet játszott. Most új országok is képviseltetik magukat a Mars felfedezésében. Kína mellett az Egyesült Arab Emírségek is nemrég bocsátotta fel saját marskutató szondáját.
Habár az időjárás miatt kétszer is elhalasztották, végül július 20-án sikeresen elindították Japánban a Tanegasima Űrközpontból az Egyesült Arab Emírségek első bolygóközi szondáját, a Reménység marsszondát. Az 1350 kg tömegű űreszközt Föld körüli pályára állították, hogy onnan megkezdje 7 hónapos utazását a Marsra. Az Emírségek Mars Misszió (EMM) 2021 februárjában éri el a vörös bolygót, és közel 2 évnyi tudományos munkát fog végezni, amelynek során a marsi klímaváltozást fogják tanulmányozni egy teljes marsi év alatt. A Reménység megérkezése egybeesik az Emirátus függetlenségének 50. évfordulójával.
A Reménység űreszköz a NASA Mars Atmosphere and Volatile EvolutioN (MAVEN) misszió örökségére épül, amely még jelenleg is a Mars körül kering. Többek között a MAVEN mutatta ki, hogy a napszél milyen gyorsan fosztotta meg a Marsot az ősi légkörétől. A Reménység egyik célja, hogy megválaszolja azt a kérdést, hogy a Nap hogyan befolyásolja továbbra is a marsi légkört.
A Reménység három műszert visz magával: egy digitális fényképezőt, amely a vízjég és az ózon szintjét méri a Mars alacsony légköri területein, egy infravörös spektrométert, amely a por, jégfelhők és vízpára teljes eloszlását méri szintén az alacsony légköri magasságokban, valamint egy spektrométert, amely a magasabb légkörben lévő hidrogén és oxigén változását méri.
Kb. 10 napon át a Reménység a nap különböző időpontjaiban fog légköri adatokat gyűjteni a teljes bolygóról – mondja Pete Withnell, a University of Colorado (Boulder) munkatársa és a misszió programmenedzsere. Ez először is lehetővé teszi a tudósoknak, hogy megértsék a Mars hőmérsékletének, pára- és portartalmának napi ciklusait.
A korábbi missziók vagy adott helyi időben, vagy legtöbbször a felszín egy adott pontjáról szolgáltattak adatokat. Míg ezek a missziók bőséges tudással halmoztak el minket, számos kérdés maradt nyitott a Mars általános klímaváltozásával és légkörének változásával kapcsolatban. Az EMM által sokkal teljesebb képet kaphatunk a vörös bolygóról.
Azzal, hogy a Mars alsó- és felsőlégkörét is egyszerre vizsgálják, a kutatók jobban megérthetik majd a kapcsolatot a bolygó két légköri rétege között. A két réteg közötti csatolás során az alsóbb rétegekből gáz kerül a felsőbb rétegekbe, amely végül elvész a világűrben. A kutatók azt remélik, hogy a vizsgálataikkal jobban megérthetik majd a marsi légkör fejlődését. Ezáltal talán betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan vált mára az ősi, óceánban gazdag marsi édenből puszta sivatag nagyon vékony légkörrel.
Meglepő módon az űrmisszió legnagyobb kihívása nem a tervezéssel és mérnöki munkákkal adódott, hanem azzal, hogy az űrszondát eljuttassák Japánba a járvány kellős közepén – nyilatkozta Omran Sharaf, az EMM projekt igazgatója. A kutatók nem is gondolták, hogy a Reménység Dubaiból Tanegasimába szállítása lesz a leginkább időkritikus dolog, de a COVID-19 járvány miatt a repülőtereket lezárták, ami nagyban megnehezítette az utazást az indítóállomásra.
Ebben a hónapban még egy űreszköz indul a Mars felé. Július 30-án tervezik a NASA Perseverance roverének indítását. Ez az eszköz az ősi élet nyomai után fog kutatni, talaj- és kőzetmintákat fog begyűjteni, és ezeket visszajuttatja majd a Földre. A Perseverance szintén 2021 februárjában éri el a vörös bolygót, a Jezero kárterben fog landolni, és legalább egy marsi évre (687 földi nap) tervezik az élettartamát.
Reméljük, hogy mindhárom misszió sikeresen eléri szomszédos bolygónkat, és vizsgálataikkal mind többet megtudhatunk a vörös bolygóról.
Források: nature.com, astronomy.com
Köszönetnyilvánítás:
A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.
