Kőzetrétegek mellett haladt el a Curiosity

613

A Gale-kráterben tevékenykedő Curiosity rover haladása során, a Glenelg nevű területnél érdekes réteges kőzeteket fotózott le. A Shaler nevű kőzetkibukkanás az első ilyen alakzat, amellyel a szonda útja során találkozott – noha apró kőzetekből összecementálódott, réteges kinézetű formációkat már korábban is talált. Az újabb alakzat azonban nagyobb és látványosabb, mint az a mellékelt képen látható.




A Shaler alakzat 90 cm széles részlete a robotkar kamera (MastCam) felvételén, a küldetés 120. marsi napján (sol). (NASA/JPL-Caltech/MSSS)



Az eddigi megfigyelések alapján úgy fest, a rétegek lapos szögben metszik egymást, ami a földi körülmények között ismert, úgynevezett keresztrétegzésre hasonlít. Utóbbi áramló közegben lerakódott anyagra utal, ami egykori folyékony vagy gáznemű anyag áramlását jelenti. Egyelőre nem tudni, hogy a Marson melyik folyamat felel a képződmény kialakulásáért.



Körpanoráma a Shaler névre keresztelt kőzetkibukkanásnál. A képen észak-északkelet balra, dél-délnyugat jobbra van. Középen az árboc tetején elhelyezkedő kamera árnyéka látható. (NASA/JPL-Caltech/MSSS)



Az elmúlt hetekben a rover a terveknek megfelelően haladt, összesen közel 600 m-t tett meg a leszállás óta. December elején egyik nap váratlanul kicsit lassított, mivel a terep jobban lejtett a vártnál, és a rover erősebben dőlt, mint azt előre tervezték. A helyzet nem volt veszélyes, de az automatika átmenetileg leállította a haladást. Közben a negyedik por- illetve homokmintát is megvizsgálta a rover SAM berendezésében.



Térkép a Curiosity útvonalával, amelyet a leszállás óta megtett a Mars felszínén. Balra látható a leszállóhely, amelyet a tavaly elhunyt Ray Bradbury sci-fi íróról neveztek el. A jobb oldalon lévő, bekeretezett terület alul kinagyítva is megfigyelhető, itt helyezkedik el a korábbi mintavételi hely, a Rocknest, valamint nem messze tőle azonosítható a Shaler kőzetkibukkanás. A Yelloknife terület pedig az első kőzetfúrás tervezett helyszíne. (NASA/JPL-Caltech/Univ. of Arizona)




A tervek alapján a Yelloknife területen végzi az első fúrásos mintavételt és annak elemzését a rover. Erre közeledve egy közel 20 cm magas kis tereplépcsőn is áthalad majd. Utóbbit a Spirit és az Opportunity segítségével nem kísérelték volna meg, azonban a Curiosity közel fél méter átmérőjű kereke az ilyen műveletekre is biztonságos lehetőséget ad. A fúrást követően délnyugat felé fordul majd a rover, hogy egy homokban szegény részen áthaladjon a nagy dűnesávon, amely végső célpontjától: a központi üledékes hegytől elválasztja.



Oldalpár a Mars könyvből, amely a bolygó felszínén közelről is megfigyelt üledékekről szól (MCSE)

A Marson lévő keresztrétegzést mutató kőzetekről, és az üledékes lerakódások típusairól, valamint azok kialakulásáról Kereszturi Ákos: Mars – fehér könyv a vörös bolygóról című könyvében olvashatunk bővebben.

 

Hozzászólás

hozzászólás