Nem csak hűvös vizek voltak az ősi Marson. Új bizonyíték alapján állítható, legalább egy helyen meleg víz is volt a vörös bolygón, amely az életnek is kedvezhetett.
A szakemberek a Marson látható idős, kiszáradt folyóvölgyek alapján már régóta feltételezik, hogy a bolygón korai időszakában melegebb és nedvesebb állapotok uralkodtak, mint napjainkban. Az ősi éghajlatot modellező meteorológusok azonban szimulációikkal nem tudták „legyártani” a meleg állapotokat. A problémakör megoldásaként több különböző ötlet is felmerült – ezek egyike szerint már kezdetekben sem volt meleg a Marson, hanem különböző olvadáspont csökkentő sók tették folyékonnyá a vizet, az alacsony hőmérséklet ellenére.
A fenti problémakör még messze nem tisztázott, de két brit egyetem kutatói most újabb, fontos támpontot adtak az ősi Mars állapotainak megbecsléséhez. John Bridges (University of Leicester, Space Research Centre) és kollégái a nakhlit meteoritok csoportjába tartozó kődarabokat vizsgáltak. Ezek a testek egykor a Mars felszínéhez közeli kőzetrétegben voltak, majd becsapódások során onnan kirobbantak, és végül a Földre hullottak.
A Lafayette nevű, nakhla típusú marsi meteorit (NASA)
A kérdéses meteoritok belsejében vékony repedések húzódnak, ahol a kőzet többi részétől eltérő összetételű ásványok vannak. A nakhlitek között a Lafayette nevű meteoritot vizsgálták ezúttal részletesen, amelyben elektronmikroszkópos és más vizsgálatokkal kimutatták, hogy karbonát ásványok fordulnak elő.
A kérdéses ásványok a Mars ősi vizeiben oldott légköri szén-dioxidból váltak ki. Jellemzőik alapján pedig sikerült megállapítani, hogy +150 Celsius-fok alatti, de +50 Celsius-fok feletti hőmérsékleten keletkeztek. Ekkor tehát viszonylag magas volt az oldott gáz koncentrációja az ősi vízben. A repedésekben ezektől eltérő, úgynevezett agyagásványok is előfordulnak, amelyek +50 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékleten keletkeztek. Itt tehát a hűléses kiválás későbbi állapotának eredményét látjuk.
A marsi meteoritok kilökődési kor és típus szerinti csoportosítása (a Mars könyvből)
A fentiek értelmében mégis előfordulnak az egyébként ritka karbonátos ásványok a bolygón, amelyeket bár már évek óta keresik, eddig csak elvétve akadtak a nyomunkra. A karbonátok jelentőségéről, és az esetleges élettel fennálló kapcsolatukról a "Mars – fehér könyv a vörös bolygóról" című, egy hete megjelent kiadványban részletesen is olvashatunk.
A kérdéses hőmérséklet érték azért is érdekes, mivel a Földön léteznek olyan mikrobák, amelyek ilyen hőmérséklet tartományban élnek különféle vulkáni hőforrásoknál. Ha tehát csak az egykori vizet és a hőmérsékletet tekintjük, elvben lakható is lehetett volna az a környezet egyes földi életformák számára, ahol a kérdéses meteorit anyaga egykor előfordult. Bolygónkon léteznek olyan mikrobák, amelyek a fentiekben bemutatott ásványok kialakulásakor nyernek energiát élettevékenységükhöz.