Metán a Mars északi féltekéje felett – életre utaló jel?

687

Bár ma a Mars egy fagyos és száraz világ, nem volt ez mindig így a múltban. Évmilliárdokkal ezelőtt a Marson óceán hullámzott, amely a kutatók szerint akár az életnek is otthont adhatott. Bolygószomszédunkon az egykori folyékony víz jelenlétére számos kiszáradt meder és folyóvölgy, valamint víz jelenlétében keletkező ásványok szolgáltatják a bizonyítékot.

A NASA kutatói, valamint egyetemi hallgatók egy csoportja most nagy mennyiségű metánt mutatott ki a Vörös Bolygó légkörében, amelyet akár élőlények  is termelhettek, de akár geológiai úton is keletkezhetett. A bolygó északi féltekéjén, a nyári évszak során rendszeresen nagy mennyiségű metán termelődik, amely aztán hamar lebomlik a légköri folyamatok során. A detektáláshoz földfelszíni távcsöveket és infravörös spektrográfokat használtak, melyekkel egyértelműen ki lehetett mutatni a metán színképvonalait a marsi légkörben.

A Földön is sok metán található, amelynek nagy része biotikus úton keletkezik, azaz az élőlények (elsősorban mikroorganizmusok) termelik. A kutatók ezért is tekintik nagyon fontosnak a felfedezést, hiszen ahogy a mi bolygónkon, úgy akár a Marson is létezhetnek hasonló, metánt termelő mikróbák. A bizonyíték az élet létezésére azonban nem ilyen egyértelmű, ugyanis a metán pusztán geológiai folyamatok során is létrejöhet.

Ha léteznek is a bolygószomszédunkon metánt termelő mikróbák, azok bizonyosan csak jóval a felszín alatt képesek megélni, ahol elég meleg van, és a víz így folyékony állapotban van jelen. Az asztrobiológusok szerint az élethez szükséges a folyékony víz jelenlétén túl valamilyen energiaforrás, mely fedezheti az anyagcsere-folyamatok szükségleteit, valamint a szén megléte, mivel a mi bolygónkon is szénalapú élet fejlődött ki.

A metán mennyiségét jelző ábra, ahol a kéktől a vörösig egyre nő a szénhidrogén mennyisége  (NASA nyomán).

A Földön is találtak már mikroorganizmusokat 2-3 km mélyen felszín alatt, ahol a természetes radioaktivitás a vízmolekulákat molekuláris hidrogénre és oxigénre hasítja. A mikróbák ezt a hidrogént használják fel saját működésükhöz energiaforrásként. A kutatók szerint ezekhez hasonló életformák képzelhetőek el a Mars felszíne alatt is. Ha a nyári metántöbbletért ilyesfajta mikróbák felelősek, akkor a kanyonok és kráterek falán húzodó repedések és pórusok útján érheti el a metán a felszínt, amelyek a nyári melegben kitágulnak, és szabaddá válnak, utat engedve a mélyből feltörő gázoknak.

A metán azonban geológiai úton is keletkezhet, és e folyamat katalizátorai a víz, a szén-dioxid, és a Mars belső hője. Bár a Marson jelenleg nincs vulkáni tevékenység, de a régen keletkezett metán a felszín alatti jégbe befagyhatott, amely a nyári felmelegedés hatására kiszabadulhat onnan.

A jövőben a marsi metán eredetének kérdését az olyan programok, mint például a NASA Mars Science Laboratory (MSL) fogják eldönteni izotópos vizsgálatok révén. A metán és a vízmolekula is tartalmaz hidrogént, de néhány esetben nem az egy protont tartalmazó változatot, hanem annál egy nehezebb izotópot, ún. deutériumot, amely a proton mellett egy neutront is tartalmaz. Az élőlények azonban a könnyebb izotópos változatokat preferálják, így ha a marsi metán kevesebb deutériumot tartalmaz, mint a marsi víz, akkor az annak a jele, hogy az élőlények termelték a metánt, és nem abiogén úton keletkezett. A NASA az MSL rovert – amely a marsi metán rejtélyének megoldását jelentheti – 2011-ben tervezi fellőni.

Forrás: NASA Goddard Space Flight Center News – 2009.01.15.

Hozzászólás

hozzászólás