Radarmérések is utalnak egy ősi marsi óceánra

487

Az ESA Mars Express keringő egységének MARSIS elnevezésű radarja 2005 óta működik folyamatosan és gyűjti az adatokat a vörös bolygóról. Jérémie Mouginot (Institut de Planétologie et d’Astrophysique de Grenoble, University of California, Irvine) és kollégái több mint két évnyi adatsor elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy a Mars északi féltekéjének síkságait kis sűrűségű, a kutatók szerint üledékes, valószínűleg jégben gazdag anyag borítja. Mouginot szerint ez egy nagyon markáns jelzés arra, hogy valaha óceán hullámzott ezen a területen.

Azt, hogy az ősi Marson voltak óceánok, már korábban is sejtették. Ezt különböző űreszközökről készített felvételeken hajdani tengerpartokként azonosított alakzatok is alátámasztották. Az elképzelések szerint a vörös bolygón két korszakban is léteztek óceánok. Az egyik mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt, amikor a bolygón magasabb volt a hőmérséklet, a másik pedig 3 milliárd éve, amikor a felszín alatti rétegek jege – valószínűleg a geotermikus aktivitás miatt – megolvadt és a víz csatornákat létrehozva az alacsonyabb fekvésű területekre áramlott. Wlodek Kofman, az IPAG radarcsoportjának vezetője szerint a MARSIS radarhullámai felfedik a felszín alatti 60-80 méterig elhelyezkedő rétegek tulajdonságait is, a mérések pedig arról tanúskodnak, hogy mindegyikben megtalálható az üledékes anyag és a jég. A MARSIS által azonosított üledékes rétegek alacsony visszaverőképességgel hívják fel magukra a figyelmet, tipikusan kis sűrűségű, szemcsés anyagból állhatnak, amit a víz erodált és szállított a végső helyére.

A Mars Express MARSIS nevű radarjának mérései alapján a bolygó északi féltekéjének sík területein a korábban már tengerpartként azonosított felszíni formák között több milliárd évvel ezelőtt egy óceán hullámzott.
[ESA, C. Carreau]

A későbbi óceán azonban csak rövid ideig, legfeljebb mindössze 1 millió évig létezhetett. Mouginot úgy gondolja, hogy a víz vagy újra megfagyott és jégként konzerválódott a felszín alatt, vagy elpárologva fokozatosan az atmoszférába távozott, de semmiképpen sem lehetett elegendő ideig folyékony formában ahhoz, hogy bármiféle életforma kialakulását lehetővé tegye. Az élet bizonyítékainak keresése során az asztrobiológusoknak messzebre kell visszatekinteniük a Mars történetében, addig az időszakig, amikor a víz sokkal hosszabb perióduson keresztül létezhetett folyékony halmazállapotban a bolygón.

Az új eredmény mindenesetre az egyik legerősebb érv amellett, hogy valaha nagy kiterjedésű víztömegek borították a Marsot és további bizonyíték a folyékony víznek a bolygó geológiai történetében játszott fontos szerepére. A marsi vízre vonatkozó eddigi eredmények a felszínről készült felvételek, a felszínen végzett mérések, illetve a légkör elemzésének eredményein alapultak. Az, hogy a MARSIS radarral a felszín alá is bepillanthatunk, Olivier Witasse (Mars Express Project) szerint újabb lépés lehet a rejtély megfejtéséhez: hová tűnt a víz a Marsról?

Az eredményeket részletező szakcikk a Geophysical Research Letters c. folyóiratban jelent meg.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás