Az eddig ismeretlen marsi felszínformák a földi geológiai formák közül leginkább talán az ún. jardangokhoz (agyaggerincek) hasonlítanak. Ezek az agyagsivatagokban kialakuló, a széliránnyal párhuzamos formák keletkezésüket annak köszönhetik, hogy a felszínt borító kemény kérget a szél itt-ott felszakítja, hosszú, párhuzamos barázdákat alakítva ki. A marsi, periodikus alapkőzet-gerincek esetében a szakemberek úgy gondolják, hogy a magas felszíni szeleket egy földi alakzat téríti el, és ott koptatják a kőzeteket, ahol visszatérnek a felszín közelébe. A gerincek közötti távolság attól függ, meddig tart, míg a szél visszaér a felszínig, ami pedig a szél erősségével, az eltérülés mértékével és az atmoszféra sűrűségével hozható összefüggésbe.
A Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE (High Resolution Imaging Science Experiment) nevű kamerájának felvétele az újonnan felfedezett, barázdált marsi felszínformáról kisebb (alul) és nagyobb (fent) felbontásban (NASA).
A felfedezés azért fontos, mert ha a gerincek a szél által a dűnékbe rétegzett anyagból jöttek volna létre, akkor nem lehetne információkat szerezni a felszínt korábban alkotó összetevőkről. Ám ha a barázdált minták kialakulásáért valóban a szél általi erózió a felelős, akkor a kutatóknak még mindig van esélyük a múltbeli állapotokra következtetni. A geológusok így ugyanis visszatekinthetnek a marsi történelem korábbi korszakaiba, mivel a szél azokra az időkre jellemző felszíni rétegig koptatta vissza a köveket.
A Montgomery és kollégái (J. Bandfield tudományos munkatárs és Scott Becker egyetemi hallgató) a Journal of Geophysical Research nevű folyóirat március 9-i számában publikálták felfedezésüket. A szerzők kiemelik, hogy bár a Földön léteznek hasonló felszíni alakzatok, de ezek formálódásában leggyakrabban nem a szélnek, hanem a víznek van domináns szerepe; ugyanakkor a Marson (jelenleg) nincsenek felszíni vízfolyások, így a felszínformák erózióját egyértelműen a különböző légmozgások okozzák.
Forrás: ScienceDaily, 2012.03.22.
