Április 6-án 19:30 táján telehold fényességű tűzgömb robbant Miskolc térségében. A robbanás hangját is lehetett hallani. Várjuk a szemtanúk beszámolóit és különösen azokat a felvételeket (pl. biztonsági kamerák), amelyeken teljes egészében rajta van a villanás. Ugyancsak érdekesek lennének olyan (video)felvételek, amelyeken hallható a robbanás hangja.
Aki teheti, kérjük töltse ki a Nemzetközi Meteoros Szervezet (IMO) honlapján a tűzgömb-beszámolót (sajnos csak angol nyelven elérhető): http://fireballs.imo.net/members/imo/report_intro
Kereszty Zsolt telefonos beszámolója szerint édesanyja a jelenség szemtanúja volt, és a zenitben látta robbanni a lassan mozgó, telehold fényességű tűzgömböt. A robbanás hangja 30-40 másodperccel követte a fényjelenséget, ami arra utal, hogy mintegy 10 km magasságban robbanhatott a tűzgömb.
A robbanás Kassáról is feltűnő volt az esti szürkületben:
D. Gábor felvétele Rákospalotáról. Figyeljük meg, mennyivel halványabb a tűzgömb – hiszen jóval távolabbról is készült a videó mint a kassai!
Egy újabb videó a tűzgömbről (Farád, Győr-Moson-Sopron megye):
Vaskó Kata Miskolctól 45 km-re lakásán belül is hallotta a robbanást.
Bezák Benedek Rákoshegyről így látta: „Fényessége kb -4 -6 magnitúdó körül lehetett északkeleti irányba haladt, kb. 4-5 másodpercig lehetett látni a nyomát a légkörben.”
Molnár Dániel írja Lövőpetriből: „Olyan volt, mint egy villámcsapás. A csóvája pár percig látható volt és nagyon hasonlított egy kondenzcsíkra. Hangot nem hallottam.”
Somosvári Béla Márton: „Sajópálfaláról hazaindulva én már csak a girbegurba nyomot láttam a zenitben, kb. 19:50 -kor (KÖZEI NYISZ). Nem gondoltam rá, hogy ez egy tűzgömb nyoma volt, azt hittem, hogy kondenzcsíkot kuszált össze a szél.”
Hadházi Csaba, Hajdúhadház: „Pont kint voltam az udvaron és azt hittem dörög az ég, mivel eléggé el volt borulva és szemerkélt az eső is! Villanást nem tapasztaltam.”
Dávid Judit, Petrov Zoltán, Dávid Gyula: „Szentendrén, a Görög utcán jöttünk a Fő térről a Duna felé, a távoli cserháti és mátrai hegyeket néztük, amikor megjelent a meteor. Nagy szerencsénk, hogy mindhárman ugyanabba az irányba néztünk, így mind láttuk a jelenséget. Utólag a GE-n ellenőriztem, a Görög utca éppen Miskolc irányába néz, kb. 70 fokos irányba.
A tűzgömb 19:31-kor kb. 35 fok magasan jelent meg, -4 / -5 magnitúdó fényességű lehetett. Balról jobbra, fentről lefelé mozgott, kb. 70 fokos szögben. 15 fokos út után felrobbant, nagyon fényes, világoszöld gömbbé fúvódott fel, majd eltűnt. A helyén megmaradt egyenes „kondenzcsík” hamar feltekeredett, mi a híres dugóhúzónak csak egy vetületét láttuk, azt sikerült telefonnal lefényképeznünk. A füstkarika még két percig látszott a sötétedő égen.”
A legtávolabbi észlelés az ausztriai Schwechat mellől született, Lenkei Péter leírása: „Kocsit vezetve Ny-DNy irányba autópályán, onnan pont keletre volt. ÉNy-ról jött DK felé. Kb. 20-25 fok magasságtól lefelé 10 fokig láttuk. Útja során több kisebb villanás a vége előtt egy nagyobb. Jó fénye volt nagyon, mint egy szembe jövő kocsinak 200 méterről. Fehér és kékes színe volt. A villanás volt kékes – ha jól emlékszem. Nyomot nem láttunk, vezetés közben nehéz is. Kb. 2,5-3 másodperc volt.”
Maróti Tamás így látta Budapestről: „Biztosan fényesebb volt mint a Vénusz, azaz -4. Keletre néző ablakban láttam, a jelenség végét. Felfénylett, és ott maradt a nyoma, tovább ment és felrobbant, de érdekes módon annak már nem maradt nyoma. Nagyjából 45 fok magasan lehetett mikor észrevettem, és kb. 30 fok magasan tűnt el. Budán A Thomám István utcából történt az észlelés.”
Nagyidai Tamás Egerből ezt tapasztalta: „Egerben is lehetett látni, pontosabban én csak a villanást észleltem – (narancs)sárga volt (lehet, hogy a lakótelepi ablakok visszatükröződése miatt). Hatalmas mennydörgésre számítottam, mert azt hittem, hogy egy nagyot villámlott, de annál valamivel tompább hangjelenség volt hallható.”
Etyekről Iván Zsófia így látta. „Mi is láttuk, Etyekről. Hihetetlen volt, hatalmas fénnyel, maga után füstfelhőt hagyva pár percig.”
Újvárosy Antal Jósvafőről írta:
Nagy Sándor Dániel: „Pásztón láttuk, de hangot nem hallottunk, pontos idő nincs, de 19:30 körül volt. 1-2 másodpercet láttuk, aztán darabokra hullott, igen erőteljes fénye volt.”
A fotót Ipoddal készítette Barna Virág.
Kb. 2 perc múlva erős dörgéssel kísérve, majd elfújta a szél a nyomokat. B.J.
Kemény volt. (Gyarmati László)
Fenyvesi Máté, Budapest. „Olvastam a cikket a meteorról, amit Miskolc környékén láttak.
Én Budapestre, Kelenföldre érkeztem be vonattal ma 19:30 körül, és az állomástól nem messze, ÉK irányból az ég felől egy égő tűzcsóvát láttam, ami a föld felé érkezve megszűnt és hasonló fehér csík jelent meg az égen mint amit a miskolci képeken láttam.
Lehetséges, hogy én is meteort láttam? Képet nem csináltam, de többen látták, és csodálták az esetet.”
Király Mónika: „Pátyon is láttuk a tűzijátékhoz hasonlító fénycsóvát nyolc óra előtt, keleti irányban, de érdekes, hogy hangja nem volt. Olyan kondenzcsíkot hagyott maga után, mint egy cirkáló repülő.”
égre. Először azt gondoltam, valaki jelzőrakétát lőtt fel és éppen leszállóágban van. Nos, nem tudom miért ez ugrott be, talán az éles fénye miatt. Csak egy pillanat volt, amikor azt gondoltam, ez tűzijáték. A hullócsillag azért nem jutott eszembe, mert még világos volt, és túl közelinek tűnt. A fénye fehér volt. Hang semmi. Mire észbe kaptam, és beszaladtam a táblagépért, amivel végül is fényképeztem, nyilván már elmúlt az egész csodálatos jelenség.”
Barna Ignác, Kóka: „Kóka község temetőjének legmagasabb pontján levő Margit-kápolna melletti szőlőskert végén haladtam kb. északkeleti irányban, hogy a domb kissé meredek pereméről (47.491502; 19.589843) még a sötétség beállta előtt szemügyre vegyem a Mátra kontúrját. Az utolsó méternél járva vettem észre a jelenséget kb. 19.29-kor. Erős, világos fényt adva száguldott a meteor nyílegyenes pályán, közel függőlegesen, a zenit felől a láthatár felé, kb. északkeleti irányban. A fényjelenséget kb. 60 fokos szögnél vettem észre és kb. 30-35 foknál szűnt meg. (Közbevetve jegyzem meg: számomra úgy tűnt, hogy az Alföld felől az Északi középhegység felé halad a meteor. Csak az olvasott észleletekből tudtam meg, hogy fordítva, Szlovákia felől érkezett Magyarországra. Nyilván oldalsó szemlélők számára egyértelmű az irány.) A meteor fénypontként haladva húzott fénycsíkot. A fénypont haladása közben kissé növekedett, a fénycsík pedig enyhén vastagodott. Az egész fénycsíknak kb. 90-95 %-os felépülésekor robbanhatott szét a meteor, ugyanis ekkor 2-3 szikraszerű oldalirányú ág jelent meg egy pillanatra, egy kicsivel hosszabb szikra az eredeti haladási irányba futott tovább, majd kihunyt az egész. Bő másodpercnyi időre becsülöm a jelenség idejét. Kb. egy perc elteltével még szinte változatlan volt a fehér égéstermék csík, de utána kezdett lassan kígyózó alakot felvenni, a csík szélesedett. A harmadik perc után a kígyóból „kacskaringó” lett, amely függőleges irányban (elsősorban alulról felfelé) rövidült (zömült), oldalirányban szélesedett, a csík maga vastagabb és oszlóbb lett. 19.38-kor már inkább csak két oszlóban és halványodóban levő pamacs volt szabad szemmel látható. Hozzáfűzöm még, hogy a becsült értékek igen pontatlanok lehetnek, a feljegyzés pedig több, mint 24 óra elteltével készült.”
Timár Gábor (ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék):
„A hétfő (6-a) esti észak-magyarországi tűzgömb becsült robbanási pozíciója alatti pont (saját és Molnár Gábor kollégám egymástól függetlenül elvégzett becslései, amelyek egymástól vízszintesen 1,5 kilométerre tértek el, alapján): a Bükkben, Lillafüredtől nyugatra, a Garadna-völgyben, Ómassa és Újmassa között volt. A számítást a KECS, LTVH, PENC és AMBH szeizmológiai állomásokon észlelt dörrenési időpontok alapján végeztük el 280 és 292 m/s átlagos hangterjedési sebességgel. A vízszintes pozícióhiba ezekből az adatokból kb. 5 km.
A robbanás magassága nem becsülhető ezekből az adatokból, a felhasznált állomások közül 3 távolsága meghaladja a 100 kilométert. A robbanás 17:30:00 és 17:30:40 UTC között történt (a későbbi időponthoz 10, a korábbihoz 30 kilométeres robbanási magasság tartozik, ennek eldöntése a maradványfüst adott helyekről történő horizont feletti észlelési magasságaiból lesz becsülhető).” Forrás: FB
A Magyar Csillagászati Egyesület várja a további beszámolókat az mcse@mcse.hu e-mail címen, illetve a Facebookon.
Kérjük, támogassa munkánkat tagdíjával, önkéntes munkájával, az SZJA 1%-ával!
