Melegebb sarkvidék a Neptunuszon

2169

Egy nemzetközi csillagászcsoport elkészítette a távoli bolygó déli féltekéjének első hőtérképét, amelyen jól látszik a meleg déli pólus, ami ezáltal kedvező lehetőséget biztosít a metán kiszökésére az atmoszféra mélyebb rétegeiből. Glenn Orton, a kutatócsoport vezetője szerint a Neptunusz déli pólusán olyan magas a hőmérséklet, hogy a felsőlégkörben egyébként fagyott állapotú metán képes kiszabadulni a légkörből, ami így választ ad arra a régóta megoldatlan problémára is, hogy mi a forrása a bolygó sztratoszférájában megfigyelhető metánbőségnek.

A Neptunusz 2006. szeptember 1-jén és 2-án felvett hőtérképei. A bal felső felvétel a troposzféra felső részének hőmérsékleteloszlását mutatja, ezen jól látszik a déli pólus feletti fényes folt, ami az ott uralkodó magasabb hőmérsékletre utal. Az alsó, 6,3 óra különbséggel készült felvételek a sztratoszférabeli hőmérsékleteloszlást mutatják. Ezeken is megfigyelhető a déli pólus feletti magasabb hőmérséklet, bár az előző maximumtól kissé távolabb. Ezeken a képeken a bolygó tengelyforgása is jól nyomon követhető.
(VLT/ESO/NASA/JPL/Paris Observatory)

A kérdéses hőmérséklet körülbelül 10 fokkal magasabb, mint a
bolygó többi területein. A Neptunusz átlaghőmérséklete egyébként nagyon alacsony, mindössze -200°C. A bolygó (2006 augusztusa óta a Naprendszer legkülső bolygója) nagyjából 30-szor messzebb van a Naptól, mint a Föld, így a légkörét érő besugárzás mindössze 1/900-ad része a bolygónkra jutónak. Mégis, ez a kevéske napfény is jelentősen befolyásolja a légkör állapotát.

A kutatók azt találták, hogy a megfigyelt
hőmérsékletváltozások az évszakok váltakozásával állnak kapcsolatban. A neptunuszi év hossza 165 földi évnek felel meg. A bolygó déli féltekéjén már mintegy 40 esztendeje nyár van, s ahogyan majd az északi féltekén a tél nyárba fordul, az elképzelések szerint körülbelül 80 év múlva hasonló metántöbblet lesz majd megfigyelhető a szintén felmelegedő északi póluson. Jelenleg a bolygó déli pólusa folyamatosan a Nap felé néz, hasonlóan a Föld déli pólusához a földi déli féltekei nyár során. Mivel a Neptunusz féltekéin a
nyár közel 40 évig tart, ez ellensúlyozza valamelyest a rendkívül alacsony besugárzást. Így a hosszú idő alatt a légkörben felgyülemlett, Naptól származó energia jelentős hőmérséklet-különbségeket hozhat létre a folyamatosan besugárzott területek és a bolygó egyéb régiói között. Nem véletlen, hogy a
Neptunusz légkörében fújó szelek a legerősebbek a Naprendszerben, sebességük eléri a 2000 km/h-t is!

Az új észlelések magyarázhatják a felsőlégkörben magas
szélességeken megfigyelhető rejtélyes "forró foltok" eredetét is, melyekhez hasonlót nem ismerünk más bolygók atmoszférájában. A kutatók úgy gondolják, hogy ezeket a foltokat a légkör mélyebb rétegeiből feláramló gázok okozzák.

A metán természetesen nem a leggyakoribb molekula a Neptunusz
jellemzően hidrogénből és héliumból álló légkörében. Azonban éppen a metán felelős a bolygó felsőlégkörében a napsugárzás hosszúhullámú vörös komponensének elnyeléséért, és a maradék kék fényt visszaverve okozza a Neptunusz oly jellegzetes kékes színét.

Forrás:  ESO 41/07 – Science Release

Hozzászólás

hozzászólás