Új Pluto-holdat fedeztek fel

848

Az egyelőre P4 jelzéssel ellátott új holdat a Hubble Űrteleszkóp fedezte fel, miközben a jeges törpebolygó feltételezett gyűrűjei után kutatott. Az égitest a legkisebb a Pluto most már négy holdból álló rendszerében, a becsült átmérője 13 és 34 kilométer között van. Összehasonlításul: a legnagyobb hold, a Charon mérete 1200 kilométer, a 2005-ben szintén a HST által detektált Nix és Hydra nevű holdak pedig 32 és 113 kilométer átmérőjűek. Az új hold ez utóbbiak pályái között kering körülbelül 31 napos periódussal. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az 1978-ban felfedezett első és egyben legnagyobb hold, a Charon képét szintén az űrteleszkóp 1990-es felvételén lehetett először elkülöníteni a Plutoétól.

A hat nap eltéréssel készült felvételpáron jól látható a P4 jelzéssel ellátott hold, illetve az elmozdulása a Pluto körüli pályája mentén. Mivel a kis holdak nagyon halványak, ezért a képek rövid és hosszú expozíciós felvételek kombinációjával készültek. Utóbbiak esetében a fényes Plutot és Charont kitakarták (sötét sáv). Az X formájú alakzat leképezési mellékhatás.
[NASA, ESA, M. Showalter (SETI Institute)]

A P4 holdat először a 2011. június 28-án készített felvételen azonosították, majd a július 3-án és július 18-án rögzített képek megerősítették a létét. Korábbi felvételeken nincs nyoma, mivel azok expozíciós ideje rövidebb volt a mostaniakénál, így a körülbelül 26 magnitúdó fényességű égitest nem látszik rajtuk. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a 2006-os felvételeken nagyon halvány foltként már feltűnt, de nem vették észre az ún. diffrakciós tüskék takarása miatt.

A Pluto holdjainak elmozdulása a P4 felfedezését és a megerősítést jelentő felvételek között eltelt időszakban.
[NASA, ESA, M. Showalter (SETI Institute)]

Az elképzelések szerint a Pluto teljes holdrendszere a törpebolygó és egy szintén bolygóméretű test ütközése következtében jött létre a Naprendszer történetének korai időszakában. A katasztrófa törmeléke először Pluto körüli pályára állt, majd ebből a törmelékből alakultak ki a holdak. A Holdról hozott kőzetminták saját kísérőnk hasonló eredetét sejtetik: a Föld valószínűleg egy marsméretű égitesttel ütközött 4,4 milliárd évvel ezelőtt, és ennek a törmelékéből jöhetett létre a Hold. Elképzelhető, hogy a Pluto holdjainak mikrometeoritokkal történő ütközései gyűrűket is létrehozhattak a törpebolygó körül, de ennek egyelőre nincs nyoma a Hubble felvételein.

A Pluto-holdak közel köralakú pályáinak sematikus rajza.
[NASA, ESA, A. Feild (STScI)]

A felfedezést jegyző kutatócsoport vezetője, Mark Showalter (SETI Institute in Mountain View, California) figyelemre méltónak tartja, hogy a Hubble és kamerái segítségével az óriási, 5 milliárd kilométeres távolságból is meglepően tisztán lehet azonosítani ilyen kis méretű testeket. A detektálás azon program eredménye, melynek keretében a NASA New Horizons küldetését támogató megfigyeléseket végeznek. Ezek nagyban segíthetik a 2015-ben a törpebolygóhoz érkező szonda Pluto-megközelítésének megtervezését.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás