Megsúrolta a Vénusz légkörét a Venus Express

2395

Az európai űrszonda pályáját úgy módosították, hogy egészen 130 km-es magasságig lesüllyedhessen, és a felsőlégkörön átrepülve vizsgálja annak szerkezetét. A Venus Express egy hónapon át szörfölt a Vénuszon.

Jelenleg mindössze egyetlen aktív űrszonda kering a Vénusz körül, az öregedő Venus Express, az ESA színeiben. A 2006-ban pályára állt űrszonda nyolc év és több mint háromezer keringés után lassan élete végéhez közelít. A már többször meghosszabbított küldetés zárásaként, az utolsó üzemanyag-tartalékok segítségével, egy merész kísérletet hajtottak végre vele.

20140801_vex_kep1
A Venus Express felvétele a bolygóról. Forrás: ESA.

Az űrszonda igen elnyúlt pályán kering a bolygó körül: normál esetben 66 000 és 250 km közti távolságban 24 óra alatt megtéve egy kört. A vénusz-közeli pontja 250 km-en már elég mélyen van ahhoz, hogy a légkör teteje fékezze a mozgását, ezért rendszeresen vissza kell emelni megfelelő magasságba. Május közepén az üzemeltetői megszakították a rutin tudományos feladatokat, és hagyták az űrszondát egyre lejjebb süllyedni a felsőlégkörbe. A vénusz-közeli ponton végül kicsivel 130 km alá jutott a Venus Express, és eközben a keringési ideje is egy órával lecsökkent. Ilyen „aerobaking” manővert más űrszondák már végrehajtottak a Marsnál, a Vénusznál viszont ez volt az első példa rá.

„Ismeretlen vizekre eveztünk, ahogy egyre mélyebbre hatoltunk a légkörbe” – mondta el Hakan Svedhelm (ESA), a Venus Express vezető kutatója. „Megmértük, mennyire fékezi az atmoszféra az űrszondát, amelyből kikövetkeztethetjük, hogyan változik a sűrűsége lokálisan, és globálisan is. A légkör olyan rétegéről tudtunk így adatokat gyűjteni, amelyet más módszerekkel nagyon nehéz vizsgálni.”

Az már most látszik, hogy a légkör sűrűségének változása miatt a keringések során kis változások voltak kimutathatóak az űrszonda gyorsulásában. A nappali és éjszakai oldal között is látszódott különbség. Az űrszondát érő erőhatások alapján 165 és 130 km-es magasság között ezerszeresére nő a légkör sűrűsége. Ezt a hőmérsékleti mérések is megerősítik: ahogy az űrszonda 10 km/s-mal (36 000 km/h-val) átszáguldott a felsőlégkörön, a súrlódástól több mint 100 fokkal megnőtt a napelemek hőmérséklete. Csak úgy tudták a napelemek elviselni ezt a terhelést, hogy minden egyes szörfölés előtt elfordították őket a Naptól és hagyták őket -100 fokig lehűlni a sötétben. De az űrszonda részei eltérően viselik az extrém hőingadozást, és az egész szerkezetben jelentős mechanikai feszültségek ébredtek, ezért még így is veszélyes volt a művelet.

20140801_vex_kep2
A napelemek hőmérsékletének változása: a légköri súrlódás hatására közel 100 fokot ugrottak az értékek. Forrás: ESA/C. Wilson.

„Az űrszonda nagyon robusztusnak bizonyult, és úgy tűnik, semmilyen területen nem szenvedett jelentős károkat, de még ezután fogjuk részletesen kiértékelni az állapotát”- nyilatkozott Jörg Fisher, a Venus Express műveletekért felelős mérnöke. A kampány végeztével az űrszondát magasabb, 460 és 63 000 km közti pályára állították, ahonnan néhány hónapon át még biztosan folytatni tudja a munkáját. De mivel alig maradt már üzemanyaga, így ez volt az utolsó nagyobb pályamódosítása. A légkör továbbra is fékezi a mozgását, és lassan újra egyre mélyebbre süllyed majd a vénusz-közeli pont magassága. A számítások szerint december táján lép majd be a légkörbe és semmisül meg, befejezve küldetését.

Forrás: ESA, Rocket Science blog

Hozzászólás

hozzászólás