A csillagokban lezajló fúziós energiatermelő folyamatok eredményeként a Világegyetem leggyakoribb kémiai elemei (gyakoriságuk csökkenő sorrendjében) a hidrogén, hélium, szén, oxigén, nitrogén, stb. Így a két hidrogénatomból és egy oxigénatomból álló víz roppant nagy mennyiségben fordul elő, többek között azokban az ősködökben, amelyekből naprendszerek alakulnak ki. Hasonlóképpen nagy mennyiségben található víz a bolygórendszerek kialakulását követően visszamaradt kisebb égitestekben, üstökösökben.
Ennélfogva a Marson, hasonlóan a Földünkhöz és a többi kőzetbolygóhoz, a víz nem helyben alakult ki. Naprendszerünk történetének korai szakaszában a belső térségekben még nagy számban jelen levő üstökösök az éppen kialakuló bolygókba csapódtak, így szállítva a vizet ezekre az égitestekre. Az egyes bolygókon jelenleg található víz mennyiségében mutatkozó eltérés a bolygók későbbi fejlődésével magyarázható. A Marson régebben, amikor még melegebb klíma uralkodott, előfordult folyékony víz is, ámde ma a rendkívül alacsony légnyomás és alacsony hőmérséklet miatt csak jég formájában létezhet, főképp a sarki jégsapkákban, illetve a felszín alatt. Ez "a kis víz" egyébként nem is olyan csekély mennyiség, valaha hatalmas óceánt tölthetett meg a vörös bolygó felszínén.
Érdemes elolvasni hírportálunk Marssal foglalkozó cikkeit, amelyek között szintén találhatunk a marsi klímával, illetve vízkészletekkel kapcsolatos írásokat.
