Porösvénye lett egy kisbolygónak a főövben

1612

Az amerikai ATLAS kisbolygóvadász program során meglepő módon egy porcsóva jelenlétét fedezték fel a (6478) Gault főövbeli kisbolygónál, ami a modellek szerint egy ismeretlen aszteroidával történt ütközés következtében kiszabadult por és törmelék maradványa.

Ken W. Smith (Queen’s University, Belfast) és Larry Denneau (University of Hawaii) az amerikai ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) égboltfelmérő projekt keretében 2019. január 5-én készített 7×30 másodperces képfelvételek összekombinálásával a (6478) Gault kisbolygótól kiinduló egyenes csóvát fedeztek fel. A csóva nyugat, északnyugat irányban (PA 290 fok) mintegy 2,25 ívperc hosszan húzódott. A korábban, még 2018. december 8-án készült ATLAS felvételeken szintén megtalálták az akkor még csak fél ívperc hosszan látszó egyenes csóvát. Megállapították, hogy a Pan-STARRS1 (Panoramic Survey Telescope And Rapid Response System) program során készített, 2010-ig visszamenőleg átvizsgált felvételek egyikén sem látható csóva, vagyis azokon klasszikus kisbolygónak látszott az égitest.

A különleges esemény a professzionális és műkedvelő csillagászok figyelmét is felkeltette, így a következő hetekben számos megfigyelés készült a porcsóváról, amelyet a klasszikus, üstökösöknél előforduló porcsóváktól való megkülönböztetés miatt porösvénynek nevez a szakirodalom. Az alábbi felvételt a Kanadai-Francia-Hawaii Teleszkóp (CFHT, Mauna Kea) segítségével Richard Berry közölte, és Henry Weiland készítette, a kisbolygó porösvénye mintegy 400 ezer km-ig követhető, ami nagyobb mint a Föld-Hold közepes távolság.

A Gault kisbolygó hosszú, egyenes porösvényt mutat a CFHT (Canadian-French-Hawaii Telescope) 2019. január 7-én közzétett felvételén. (Richard Berry és Henry Weiland, CFHT)

Alan Hale, az emlékezetes Hale-Bopp-üstökös (C/1995 O1) egyik felfedezője is lefotózta a kisbolygó csóváját a South African Astronomical Observatory 1 méteres LCO teleszkópjával január 8-án. A képen egyenes, 4,1 ívperc hosszú csóva látszik PA 295 fok irányban.

Alan Hale (Cloudcroft, New Mexico, USA) felvétele a Gault kisbolygó porösvényéről a SAAO LCO 1 méteres távcsövével szűrő nélkül készült, 5 perces expozícióval.

Az iTelescope hálózat ausztráliai Siding Springben levő 51 cm-es tükrös távcsövével készült felvétel is mutatja az égitest csóváját.

A (6478) Gault kisbolygó porösvénye az iTelescope.net ausztráliai Siding Springben levő Planwave 51 cm-es távcsövével (T30) 2019. január 8-án készített egy darab 5 perces CCD felvételén. (astrobin)

Damian Peach által készített animáción kisbolygó csóvájával együtt elmozdul a csillagos égi háttér előtt. A kép alsó részén a (183238) 2004 RF208 jelű, 20,5 magnitúdós kisbolygó mozgása is látható.

A (6478) Gault kisbolygó és egyenes csóvája a csillagos háttér előtt mozog Damian Peach asztrofotós 2019. január 9-én készített felvételeiből összeállított animáción. A képek időben 60 percet fognak át, és egy 51 cm-es teleszkóppal készültek.

Alan Fitzsimmons (Queen’s University, Belfast) a kanári-szigeteki La Palmán levő 3,6 méteres TNG (Telescopio Nazionale Galileo) teleszkóppal készített felvételeket a Gault kisbolygó csóvájáról.

Alan Fitzsimmons felvételei La Palmán, a 3,6 méteres TNG távcsővel készültek 2019. január 12-én.

A kis égitestből kiáramló porszemcsék által kialakított porcsóva modellezése eredményeképp az adódott, hogy nagyobb porszemcsék vannak a porösvényben, amelyek 2018. november elején hagyták el a kisbolygót, majd maradtak le annak pályája mentén, a napkörüli keringési iránnyal közel ellentétesen. Más becslések 2018. októberre teszik a porkibocsátás idejét, amely minden bizonnyal egy kis égitesttel való ütközés indított el.

A 3,7 km átmérőjű Gault kisbolygóval egy hozzá képest meglehetősen nagy, kb. 500 méter átmérőjű aszteroida ütközött a fenti időpontban. Az ütközés a Gault felszínéről és felszíne közeli rétegeiből törmeléket és poranyagot szabadított ki és dobott a bolygóközi térbe. Nagy porszemcséket és törmeléket a Nap sugárnyomása nem tudja a Nap-kisbolygó rádiuszvektorhoz közeli irányba terelni, ezért a kisbolygó pályája mentén, a keringési iránnyal közel ellentett irányban, a kisbolygó mögött hoz létre egy porösvényt. Amennyiben olyan kis méretűek a szemcsék, amelyekre hat a Nap sugárnyomása, akkor a csóva a Nap-kisbolygó rádiuszvektor irányához közeli irányba látszik. A porösvényt alkotó szemcsék méretének meghatározása további vizsgálatokkal történhet.

Két kisbolygó ütközésekor por és törmelék dobódik ki a művész elképzelése szerint. (B.E. Schmidt, S.C. Radcliffe, UCLA, NASA, NET, 2019.01.14.)

A (6478) Gault kisbolygót a Shoemaker házaspár, Carolyne és Eugene Shoemaker fedezte fel fotografikus úton 1988. május 12-én a kaliforniai Palomar Obszervatórium 46 cm-es Schmidt-teleszkópjával. Az új aszteroida akkor az 1988 JC1 ideiglenes jelölést kapta, majd később Donald Gault (1923-1999) amerikai bolygókutató geológus emlékére a (6478) Gault lett az elnevezése.  Az égitest a Mars és Jupiter pályái között a fő kisbolygóövben kering, ellipszis alakú pályájának fél-nagytengelye 2,30 CSE, napközelben 1,86 CSE-re, naptávolban 2,75 CSE-re van csillagunktól. Pályasíkja 22,8 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával, keringési ideje 3,50 év.

A (6478) Gault mintegy 3,7 km átmérőjű, valószínűleg S típusú, vagyis kőzetszerű
kisbolygó, amelynek fényvisszaverő képessége 22%. A tengelykörüli forgási periódusát, alakját és egyéb fizikai tulajdonságait, pontosabb összetételét ma még nem ismerjük. A Gault a mintegy 2000 tagot számláló Phocaea kisbolygócsaládhoz tartozik, melynek legnagyobb tagja a (25) Phocaea, ennek átmérőjét 61-83 km közöttinek becsülik. A Phocaea család tagjai egyébként viszonylag közeli, a Mars pályáját metsző csoportjához tartoznak, és maga a család is egy nagy, 2,2 milliárd évvel ezelőtti ütközés során alakulhatott ki.

A kisbolygók fő övében – mint azt látjuk – ma is előfordulnak ütközések kisbolygók között. Az elmúlt években a nagy égboltfelmérő és keresőprogramoknak köszönhetően több ilyen eseményt is sikerült azonosítani, amelyek során ütközés következtében egy égitest mögött porösvény képződött.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

(6478) Gault (CBET 4594, 2019 January 8, Smith & Denneau, szerk.: D.W.E.Green)

We detect a tail on Asteroid (6478) Gault (ATLAS Project)

Kapcsolódó internetes oldalak:

ATLAS (Terrestrial-impact Last Alert System)

iTelescope ALERT! Asteroid (6478) Gault has a tail! (Ian Musgrave)

Blam! Asteroid (6478) Gault has gotten a tail! (CFHT,Richard Berry, facebook)

Alan Hale (6478) Gault, LCO, SAAO (facebook)

(6478) Gault showing tail (astrobin)

(6478) Gault – TNG, La Palma, 2019 Jan 12 (Alan Fitzsimmons)

Asteroid suddenly shows off a comet-like tail (CNET, 2019.01.14.)

Damian Peach asztrofotográfiai honlapja (Patreaon)

Hozzászólás

hozzászólás