CoRoT Űrtávcső: út a csillagok belsejébe és új világok felé

1032

2006. december 27-én sikeresen útjára indult Bajkonurból a CoRoT
(Convection, Rotation and planetary Transits; Konvekció, forgás és
bolygóátvonulások) űrtávcső. A tisztán tudományos célt szolgáló
űreszköz a csillagok belsejét vizsgálja, csillagokban terjedő
hanghullámok okozta felszíni fényváltozások megfigyelésével. Az eljárás
a Föld belsejét vizsgáló szeizmológiával rokon, ezért
asztroszeizmológiának nevezik. Az űrtávcső pontos mérései lehetővé
teszik, hogy csillagok olyan elhalványodásait is kimutassa, amit a
Földnél kicsivel nagyobb, de ahhoz hasonló bolygók csillagkorong előtti
átvonulása okoz. A CoRoT az első űrprogram, amivel távoli csillagok
körül keringő ilyen új világok fedezhetők fel – az előzetes becslések
szerint 10-40 ilyen felfedezés várható.

A CoRoT eredményei későbbi űrprogramok számára is tapasztalatokkal szolgálnak, pl. az ESA DARWIN projektjéhez, amely egy 4-5 űreszközből álló flotillával keres majd olyan bolygókat, ahol az élet lehetséges.

A
legközelebbi csillag, a Nap esetében, és a legjobb műszerekkel is csak
annak külső 400 km-es rétegébe láthatunk be közvetlenül (leszámítva a
neutrinóknak a Nap magjából származó információját). Az ESA SOHO űrtávcsöve 
már évek óta méri a Nap felszíni rezgéseit, amivel a magzati
ultrahangokhoz hasonlóan a Nap belsejébe is bepillanthatunk. A CoRoT az
első európai űrtávcső, ami a SOHO elvéhez hasonlóan képes a
csillagok belsejébe látni. A CoRoT tudományos eredményei lényeges
ismereteket adnak ahhoz, hogy a Napot más csillagokkal
összehasonlíthassuk, és betekinthessünk a Nap jövőjébe. A csillagok
belsejének megismerése nagyon fontos ahoz, hogy közelebb
jussunk energiatermelésük és fejlődésük megértéséhez. A csillagok
hosszú távon stabil energiatermelése hozza létre az élet kialakulásához
szükséges tartományokat a távoli naprendszerekben. A CoRoT két eltérő
kutatási területe az élet lételemét jelentő csillagfény és a lakható
bolygók vizsgálatával kapcsolódik egységbe, de mindkét területhez
elengedhetetlen a csak a földi légkörön kívül megvalósítható, nagy
pontosságú mérés.

A Francia Nemzeti Űrügynökség (CNES)
vezetésével nemzetközi összefogás keretében megvalósuló űrprogram újabb
fontos állomásához érkezett: a kalibrációs feladatok végeztével
2007. február 3-án megkezdte a tudományos méréseket. Ez ad aktualitást
a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetében március 12-én tartandó CoRoT-napnak. A Magyar Asztroszeizmológiai Csoport Dr. Paparó Margit vezetésével 2005 eleje óta vesz részt a CoRoT  fotometriai előkészítő munkájában. A csoport a Magyar Űrkutatási Irodán
keresztül ESA társult tagországként csatlakozott a programhoz. A CoRoT
Nap francia és olasz kollégák részvételével összefoglalja a Magyar
Asztroszeizmológiai Csoport kétéves szerteágazó tevékenységét.

Az
előadásokon bemutatják a CoRoT űrtávcső első megfigyelési időszakának
két kiválasztott fő célpontját. Egy delta Scuti típusú (HD 181555) és
egy béta Cephei típusú (HD 180642) csillag lehetséges rezgéseinek
frekvenciája és amplitúdója a csillag működésének olyan fontos
paramétereit szolgáltatja, mint a csillagmag mérete és kémiai
összetétele, az égitest belső forgása és az energia csillagon belüli
terjedésének eltérő tartományai (sugárzási és konvekciós hőáramlás).

A
rendezvényen ismertetik a nemzetközi versenyben sikert elért hazai
pályázatukat egyes csillagok speciális rezgési állapotairól. Bemutatják
a  CoRoT-programban születő nagy adatbázisok kezeléséhez
elengedhetetlenül szükséges számítógépes eljárásokat. Az egész napos
előadássorozat szemlélteti, hogy a változócsillagok földi bázisú
kutatásában hagyományokkal rendelkező kutatóintézet hogyan jut a jövőbe
vezető úthoz, az űrcsillagászathoz.

Linkajánló

Hozzászólás

hozzászólás