Leszállás november 12-én! A Rosetta lenyűgöző új képei az üstökösmagról

2842

A Rosetta leszállóegysége a legújabb tervek szerint 2014. november 12-én száll majd le az üstökösmag felszínére. A legújabb felvételeken egyre érdekesebb felszíni részletekre derül fény, miközben elkészült a mag első geomorfológiai térképe is.

Mint ismeretes, az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának Philae leszállóegysége számára már kijelölték az elsődleges és a tartalék leszállóhelyet a 67P/Churyumov-Gerasimenko (67P röviden) üstökös magja felszínén, miközben a mag feltérképezése és részletes vizsgálata tovább folyik.

Időközben annyi történt, hogy az üstökösmag felszínére történő leszállás időpontját az eredetihez képest egy nappal későbbre, 2014. november 12-re módosították. A változtatás célja, hogy a Philae leszállását minél jobban előkészítsék. A kis lander leválasztása a keringő egységről magyar idő szerint 09:35-kor fog megtörténni és a felszínt mintegy hét óra múlva éri el. Az üstökösről a Földre a  rádiójelek bő 28 perc alatt érkeznek meg, így a leszállóegységről csak kb. 17:00-kor kaphatunk hírt. Amennyiben a tartalékként kijelölt C leszállóhely mellett döntenek, a leválasztás magyar idő szerint 14:04-kor fog megtörténni, ebben az esetben a felszín eléréséhez csak négy óra kell, az első hírek pedig 18:30 körül érkezhetnek meg. A végleges leszállási tervről és a kijelölt leszállóhelyről október 14-én születik döntés.

A 67P magjának igen változatos, mondhatni vad és barátságtalan a felszíne, ezért elég nehéz volt ott a Philae számára kellően biztonságos pontot találni. Ezt jól mutatja az alábbi kompozit kép is, ami egyben az üstökösmag felszínének első geomorfológiai térképe.

20140918_rosetta_67p_kepek_1
A 67P magjának geomorfológiai térképe az OSIRIS képfelvevő rendszerének felvételei alapján. A magot alkotó két összetevő test közül a nagyobbik van felénk, a kisebbik pedig távolabb. A felénk forduló „talpon” egy nagy, jellegzetes síkság/medence dominál (téglavöröses barna szín), a nagyobbik és kisebbik testen a világoskék szín a táblahegyekkel borított területeket jelöli. A két test közötti befűződést – rajta sok felszíni repedéssel – kávébarna szín jelöli. A zöld, sárga és sötétkék területek mélyedésekkel, kiemelkedésekkel, valamint tömbökkel tarkított területek (ESA/Rosetta/MPS, OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA).

Néhány további közelkép drámai részletességgel mutatja be a 67P magjának változatosságát.

20140918_rosetta_67p_kepek_2
Csipkézett, recézett szélű jeges-poros sziklafalak és szirtek, valamint a falakon „ülő” jeges-poros tömbök láthatók a  2014. szeptember 5-én készült felvételen. A kép készítése idején a szonda mintegy 62 kilométerre volt az üstökösmagtól, egy képelem kb. 1,1 méternek felel meg a felszínen (ESA/Rosetta/MPS, OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA).

Az elsődleges leszállóhelyet a következő ábrán J betű jelöli, amely az üstökösmagot alkotó kisebbik összetevőn található, míg a tartalék leszállóhely (C betűvel) a mag nagyobbik darabján helyezkedik el.

20140918_rosetta_67p_kepek_3
Látképek a Rosetta leszállóegysége számára kijelölt területekről (ESA/Rosetta/MPS, OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA).

A következő képeken a furcsa fényviszonyok érdekes árnyékhatásokkal gazdagítják a 67P galériáját (hasonlóan érdekes és meghökkentő felvételek itt nézhetők meg az üstökösmagról).

20140918_rosetta_67p_kepek_4
A Rosetta navigációs kamerájával 2014. szeptember 14-én készült felvétel (ESA/Rosetta NACVAM).
20140918_rosetta_67p_kepek_5
Szintén a NAVCAM fotója, 2014. szeptember 10-én (ESA/Rosetta NAVCAM).

Technikatörténeti érdekesség is lehet a következő felvétel, amelyen a Rosetta egyik napelemszárnya és a 67P magja egy látómezőben látszik. A különös hangulatú kompozíciót  a Philae leszállóegység CIVA panoráma-kamerájával készítették 2014. szeptember 7-én. Emlékeztetőül: a Rosetta energiaellátását összesen 64 négyzetméter felületű napelemszárnyak biztosítják, amelyek egy-egy oldalra egyenként 14 méter hosszan nyúlnak ki és a szonda testének méretét is beleszámítva a teljes fesztávolságuk mintegy 32 méter.

20140918_rosetta_67p_kepek_6
Napelemtábla és üstökösmag: ilyet sem láttunk még korábban! (ESA/Rosetta CIVA).

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás