Robbanó csillagok és kozmikus ütközések a NASA terítékén

4787

Négy küldetés tervét választotta ki a NASA, amelyek kozmikus robbanásokat és az általuk hátrahagyott törmeléket vizsgálják, valamint a csillagkitörések bolygókra gyakorolt hatását figyelik meg. A tervek részletes értékelését követően az ügynökség 2021-ben kettőt fog kiválasztani közülük, amelyek az Explorers Program következő asztrofizikai küldetései lesznek. A kiválasztott küldetések várhatóan 2025-ben fognak elindulni.

A Small Explorer (SMEX) alprogram és a Missions of Opportunity (MO) alprogram két-két küldetését a várható tudományos értékük és megvalósíthatóságuk alapján választották ki. Az indítás költségeit nem számítva az SMEX küldetések egyenként legfeljebb 145 millió dollárból, az MO küldetések pedig egyenként legfeljebb 75 millió dollárból valósulhatnak meg.

A kiválasztott SMEX programok egyenként 2 millió dollárt kapnak egy-egy kilenc hónapon át tartó küldetés kidolgozására. A projektek a következők:

Extreme-ultraviolet Stellar Characterization for Atmospheric Physics and Evolution (ESCAPE):

            Az ESCAPE program közeli csillagokat ultraibolya tartományban vizsgálva keresne gyors, erős kitöréseket. A küldetés segít megtudnunk, mennyire valószínű, hogy az ilyen kitörések lefújják a légkört a csillag körül keringő kőzetbolygókról, ami befolyásolja a bolygók lakhatóságát. A projekt kutatásvezetője Kevin France (University of Colorado, Boulder).

Compton Spectrometer and Imager (COSI):

            A COSI a Tejútrendszerben csillagrobbanások során keletkező radioaktív elemek gammasugárzását figyelné, hogy feltérképezze a csillagpusztulások és az elemek keletkezésének közelmúltbeli történetét. Mérné a polarizációt is, hogy jobban megérthessük, hogyan keletkezik gammasugárzás a távoli, erőteljes kozmikus robbanások során. A projekt kutatásvezetője John Tomsick (University of California, Berkeley).

Az MO programok mindegyike 500 ezer dollárt kap egy-egy kilenc hónapos küldetés kidolgozására. A kiválasztott projektek a következők:

Gravitational-wave Ultraviolet Counterpart Imager Mission

            A gravitációs hullámokat vizsgáló képalkotó rendszer két, egymástól független kis műholdból áll, amelyek különböző ultraibolya tartományban fürkészik az eget. A rendszer a forró gáz sugárzását vizsgálja, amely robbanás során keletkezik neutroncsillagok összeolvadása vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadása során, az észlelt gravitációs hullámokat követően. Két ilyen esemény között a küldetés ultraibolya tartományban végez megfigyeléseket, hogy más fényes objektumokat, például felrobbanó csillagokat találjon. A projekt kutatásvezetője Stephen (Brad) Cenko (NASA Goddard Űrközpont).

LEAP – A LargE Area burst Polarimeter

            A Nemzetközi Űrállomáson működő LEAP műszer azokat az erőteljes anyagsugarakat (jeteket) vizsgálja, amelyek hatalmas csillagok robbanásszerű halálakor, vagy kisebb objektumok, például neutroncsillagok összeolvadásakor keletkeznek. A LEAP gammasugár-kitörések polarizációját méri, így segíthet dönteni a közel fénysebességű anyagsugarak természetét érintő, egymással versengő elméletek között. A LEAP csatlakozhat a NASA 2021-ben útnak indítandó IXPE polariméteréhez (Imaging X-ray Polarimetry Explorer). A projekt kutatásvezetője Mark McConnell (University of New Hampshire, Durham).

A Goddard Űrközpont által vezetett Explorers Program a NASA legrégebbi, folyamatosan futó, alacsony költségvetésű űrkutatási programja. Az 1958-as Explorer-1 műhold felbocsátása óta már több mint 90 küldetést hajtottak végre a program keretében.

További információ az Explorers Programról: https://explorers.gsfc.nasa.gov/index.html

Forrás: NASA

Hozzászólás

hozzászólás