2009. március 1-jén, azaz vasárnap reggel, magyar idő szerint 09:13-kor
Kína első holdszondája, a Chang’e-1 ("Holdistennő") becsapódott a Hold felszínébe és ezzel befejezte
mintegy 16 hónapos sikeres kutatási programját. A becsapódás helye a Hold tőlünk is látható felén, a
Mare Fecunditatis (Termékenység Tengere) vidékén, a holdrajzi déli
szélesség 1,5 fok, keleti hosszúság 52,36 fokánál található, nem messze
a Messier J krátertől.
A Chang’e-1 a pályájáról letérítve a Termékenység
Tengere vidékén érte el a felszínt. Eredeti hír és animáció itt
található (kép: china.org.cn hírportál, 2009. március 1.).
A
kínai holdszonda becsapódásának idejét minden bizonnyal úgy
időzítették, hogy a földi rádiókövetés számára a Hold és az űrszonda jó
helyzetben legyen, azaz a szonda pálya-manővereinek idején a Hold
mindvégig horizont felett tartózkodjon. Az is fontos szempont volt,
hogy a becsapódás helye a Holdnak a Föld felé forduló oldalán legyen, pontosan
azért, hogy a becsapódás következményei jól megfigyelhetők legyenek (fényfelvillanás és a kidobott forró anyagfelhő
utófénylése). A Hold a február 25-i újhold fázisa után telőben volt, amikor a
Mare Fecunditatishoz még közel volt a terminátor. Ez azért is fontos körülmény, mert a magasba emelkedő
gáz- és porfelhőt a holdi reggeli napfény jól megvilágítja, amit
a földi teleszkópokkal meg lehet figyelni.
Kijelölt megfigyelő helyeken
földi távcsöves észleléseket is szerveztek a becsapódás következményeinek rögzítésére. A kínai űrkutatás illetékesei nem jelentették be előre
a becsapódási kísérletet, annak tervezett időpontját és helyszínét. Ez (sajnos) nem meglepő, mert az eddigi tapasztalatok
szerint a Chang’e-1 holdszonda küldetése nem volt teljesen nyilvános és
átlátható, a fontosabb eredményekről és eseményekről csak utólag adtak
ki közleményt. A tervek szerint a NASA idén április végén induló LRO holdszondájának nagyfelbontású felvételein remélhetőleg
azonosítható lesz majd a kínai űreszköz becsapódása által létrehozott
kráter.
A Chang’e-1 Hold körüli pályán (kép: Kínai Űrkutatási Hivatal).
A
Chang’e-1 becsapódási kísérlete fontos próba volt a
jövőben tervezett kínai holdszondák holdfelszíni sima leszállásának
előkészítésére, azok földi és automatikus helyszíni irányító rendszereinek összehangolására, a módszerek tesztelésére. A
kínai holdkutatás következő lépése ugyanis sima leszállás,
illetve holdjáró küldése égi kísérőnk felszínének kutatására 2012-ig,
majd ezt követően holdi talajminta Földre való lehozatala (a szovjet holdprogram
során már sikeres kísérletek voltak mintegy négy évtizeddel
ezelőtt). A távlati cél kínai űrhajósok holdfelszíni leszállása lesz.
Források:
Kína holdszondája, a Chang’e-1 a Holdba csapódott (Xinhuanet, Peking, 2009. március 1.)- A Chang’e-1 Holdba ütközése (Hír, animáció, 2009. március 1.)
- BBC News, 2009. március 1.
- SPACE.com, 2009. március 2.
Kapcsolódó internetes oldalak:
- Meglepő hír a kínai holdszondáról: elkészült a legrészletesebb holdtérkép
- A holdkutatás reneszánsza: elindult Kína első holdszondája
- Becsapódott az indiai mini űrszonda a Hold déli pólusánál
- Becsapódott a Holdba az európai űrszonda (SMART-1)
- Az LRO honlapja (NASA)
- Észleljük a Termékenység Tengerének különleges alakzatait
