Az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) Rosetta űrszondáját 2004
márciusában bocsátották fel. Végső célja a
67P/Churyumov-Gerasimenko–üstökös elérése, amelynek részletes
vizsgálatával, ősi állapotban megmaradt anyagának elemzésével a kutatók
Naprendszerünk keletkezését kívánják jobban megismerni. Mivel azonban
egy ilyen három tonnás űreszközt gazdaságosan nem lehet közvetlenül az
üstököshöz vezető pályára állítani, a szonda jelenleg a Naprendszer
belső vidékein mozog négy bolygóközelítést tartalmazó pályán. Egy-egy
bolygó mellett hintamanőver közben mozgási energiát nyer, pályája pedig
a kívánt módon megváltozik.
A 2005 márciusi Föld-közelítés után a következő találkozás 2007.
február 25-én lesz, amikor a tervek szerint mindössze 250 km-es
távolságban fog elszáguldani a Mars felszíne felett. E hónap elején
kezdték el a szonda felkészítését a találkozóra, amihez az eddig
kikapcsolt műszereket visszakapcsolták, és nagyjából év végéig tesztelik
őket. A vörös bolygó megközelítése kitűnő lehetőség lesz az égitest
tüzetesebb vizsgálatára is. A Marssal kapcsolatos tudományos
program 2007. január elején kezdődik, és a tervek szerint március végéig
tart. Közben mind a keringő, mind az üstökösre leszálló Philae egység
műszereit felhasználják a Mars vizsgálatára. Adatokat gyűjtenek a
légkör kémiai összetételére vonatkozóan, tanulmányozzák az atmoszféra
és a napszél kölcsönhatását, a marsi sugárzási viszonyokat, valamint
felvételeket készítenek a Mars két természetes holdjáról, a Phobosról
és a Deimosról.
A tudományos program keretében a Mars-közelítés előtt a szonda
OSIRIS kamerájával felvételeket készítenek a (21) Lutetia nevű
kisbolygóról is, amely a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv
tagja. Az adatokat a 2010 júliusában esedékes, 2000 km-es távolságú
ismételt kisbolygó-közelítés megtervezéséhez is felhasználják.
Fantáziarajz az üstökösre leszálló Philae egységről (Forrás: ESA/Rosetta)
Mivel a szonda végső célja nem a Mars, ezért a manőver során az
űreszköz navigációjával és működtetésével kapcsolatos feladatok
elsőbbséget élveznek. Amennyiben bármiféle körülmény akadályozná a
szonda navigációs rendszerének helyes működését, az összes, a
legszorosabb megközelítés előttre tervezett tudományos programot
törölni fogják. Emellett a szondát mindenképpen „fedési” üzemmódba
kapcsolják egy kb. három órás időszakra, amikor a Mars árnyékában
tartózkodva napelemei nem lesznek képesek energiát szolgáltatni a
műszerek számára – ez idő alatt csak a leszálló egység külön
tápegységgel működő berendezései működnek majd.
A jövő évi Mars-közelítéskor a szonda útjának alig harmadánál fog
tartani, mivel végső célját, a 67P/Churyumov-Gerasimenko–üstököst csak
2014 első felében éri majd el. A következő bolygóközelítésre pedig
2007. november 13-án kerül sor, amikor a Föld mellett fog újra
elhaladni.
Forrás: ESA/Rosetta News, 2006. november 29.
