Elhalasztották a kisbolygókhoz látogató szonda indítását

528

Elhalasztották az eredetileg július elején indítani kívánt Dawn-szonda fellövését, miután a folyamatos késleltetésekkel túlságosan egybecsúszott a Marshoz küldendő Phoenix-szonda indítási ablakával. A Dawn a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv két legnagyobb tagját, a Cerest és a Vestát fogja meglátogatni, s küldetésének célja átfogó képet kapni a kisbolygók fejlődéstörténetéről és ezzel együtt bepillantást nyerni a Naprendszer korai állapotába. A szonda pontosan feltérképezi majd a két égitest felszínét, meghatározza kémiai összetételüket és egyéb jellemzőiket, például tömegüket és sűrűségüket. A szakemberek főként arra a kérdésre keresik a választ, hogy e két aszteroida miért különbözik ennyire egymástól, például a vízjégtartalmukat és múltbéli vulkanikus aktivitásukat tekintve.

A Vesta és a Ceres összehasonlítása a Marssal és néhány kisbolygóval (NASA/STScI nyomán)

Az aszteroidaöv legnagyobb tagját, a Cerest, 1801. január 1-jén Giuseppe Piazzi olasz csillagász fedezte fel. A körülbelül 940 km átmérőjű, közel gömbszimmetrikus égitest 2006 augusztusában kapta meg a törpebolygó minősítést. A feltételezések szerint közel egynegyedét vízjég alkotja, szemben a Vestával, mely egy kifejezetten száraz égitestnek mondható. A Dawn-szonda 2015-ben éri majd el a törpebolygót, és mintegy öt hónapig fogja tanulmányozni.

Az 550 km átmérőjű Vestát 1807-ben fedezték fel. Felszínét bazalt borítja, ami arra enged következtetni, hogy egykor vulkanikusan aktív égitest volt. Érdekessége, hogy a nála jóval nagyobb Ceresen nem találták a múltbéli vulkánosság nyomát. Elképzelhető továbbá, hogy a Vestának kialakulása idején volt mágneses tere, mely ma már nem megfigyelhető. Az űrszonda 2011-ben éri el a kisbolygót, és maximálisan 180 km-re közelíti meg majd a felszínét.

Fantáziakép a Vestát vizsgáló szondáról (NASA nyomán)

Az 1240 kg tömegű Dawn ionhajtóművet használ, de ezenkívül rendelkezik még néhány hagyományos, vegyi üzemanyagú korrekciós hajtóművel. Főbb műszerei közül a GRaND (Gamma Ray and Neutron Detector) segít majd a kisbolygók kémiai összetételének meghatározásában. Kimutatható vele a víz jelenléte, valamint radioaktív és egyéb elemek előfordulási aránya. A VIR (Visual and Infrared Spectrometer) egy infravörös és látható tartományban működő spektrométer, mellyel szintén különböző kémiai elemeket és vegyületeket lehet majd detektálni. Ezek mellett természetesen helyett kapott még egy kamera is, mellyel már 3 hónappal a kisbolygókkal való találkozás előtt megkezdik a vizsgálatokat.

A Dawn magyarul hajnalt jelent, utalva arra, hogy a kutatók a Naprendszer korai időszakában lezajlott bolygóformálódásba kaphatnak majd bepillantást a szonda mérései révén. A szeptemberre halasztott indítás elvben nem befolyásolja a szonda célkitűzéseit, egyedül a programon dolgozó kutatócsoport feszült várakozását hosszabbítja újabb két hónappal.   

Források:

UCLA News 2007.07.06

NASA News Release, 2007.07.07.

Hozzászólás

hozzászólás