Megérkezett a Venus Express!

673

Április 11-én reggel az ESA, az Európai Űrügynökség vénuszkutató szondája 153 napos utazás után pályára állt bolygószomszédunk körül. A mintegy 400 millió kilométeres út még 2005 novemberében vette kezdetét a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból. A szonda a bolygó közelébe érve 29 ezer km/h-s sebességről 25 ezer km/h-ra lassított, hogy a Vénusz gravitációja befoghassa, és stabil pályára álljon. A Venus Express az elkövetkezendő négy hétben még számos manővert hajt végre, hogy a jelenlegi 9 naposról 1 naposra csökkentse keringési idejét. Ezután kezdheti meg a légkör tanulmányozását, amely legkevesebb két vénuszi napig, azaz mintegy 486 földi napig fog tartani. A szonda végső pályája rendkívül elnyúlt lesz, keringése során távolsága a bolygótól 250 és 66 ezer km között fog változni.

A Vénusz tanulmányozása nagyon fontos, mert bolygószomszédunk még ma is számos rejtélyt tartogat. A tudósok szeretnék megérteni, hogy a Földhöz eredetileg nagyon hasonló bolygó miért követett alapvetően más fejlődési útvonalat, mint szülőbolygónk. A Vénusz légköre az élet számára mérgező gázok keveréke, felszínén az üvegházhatás miatt majdnem 500 fok van, és a nyomás is több tízszerese a földinek.

Fantáziakép a Venus Expressről (ESA – AOES Medialab nyomán)

A Venus Express feladata a légkör tanulmányozása, valamint az esetleges vulkáni aktivitás felderítése. A szondára emiatt számos csúcstechnológiájú műszert telepítettek. A PFS spektrométer (Planetary Fourier Spectrometer) fogja légkör összetételét és hőmérséklet-eloszlását részletesen feltérképezni, valamint az esetleges vulkáni aktivitást kimutatni. A SpicaV/SOIR (Spectroscopy for Investigation of Characteristics of the Atmosphere of Venus) műszer segítségével lehetőség nyílik a víz-, oxigén-, és kénvegyületek kimutatására a légkörben. A napszél felső légkörrel való kölcsönhatását az Aspera (Analyser of Space Plasma and Energetic Atoms) tanulmányozza majd. A már jelenleg is működő Virtis (Visible and Infrared Thermal Imaging Spectrometer) spektrométer az atmoszféra különböző rétegeiről szolgáltat adatokat, valamint vizsgálja a felhőket és a légkör dinamikáját. A szondán helyet kapott egy speciális kamera is (Venus Monitoring Camera), amely a felszínről és az atmoszféráról egyaránt készít képeket.

 

A Venus Express egyik legelső felvétele a Vénuszt borító felhőtakaróról (ESA/INAF-IASF nyomán)

Az első felvételek egyikét a Virtis műszer készítette a bolygó déli pólusa felett örvénylő felhőtakaróról. A hamisszínes kép bal felén a Vénusz nappali, jobb felén az éjszakai oldala látszik. Előbbin a felszíntől legalább 65 km-es magasságban levő felhők tetejéről visszavert napfény látszik a látható fény tartományában, utóbbin viszont kb. 10 km-rel mélyebbre lelátunk az 1,7 mikronos infravörös tartományban. A kompozit képen minden egyes pixel 50 kilométernyi területnek felel meg. Ez a felbontás még tovább javítható, amint a szonda közelebb kerül a Vénuszhoz, és eléri végleges pályáját.

Forrás: ESA News 2006.04.13

Hozzászólás

hozzászólás