Megtörtént a NASA asztrofizikai misszióinak kétévente esedékes felülvizsgálata: egyedül a WISE űrtávcső vérzett el, a Spitzer sorsa bizonytalan, a Kepler két lendkerekes programja ugyanakkor zöld utat kapott.
A NASA véges mennyiségű – és az utóbbi időkben inkább csak zsugorodó – pénzből működteti az űrtávcsöveit. Ezek közül számos már befejezte az elsődleges küldetését, de még működőképes: a kétévente esedékes felülvizsgálatok célja, hogy tanácsot adjon a NASA vezetőinek, melyiknek érdemes meghosszabbítani a finanszírozását. A Senior Review során csillagászokból álló bizottság értékeli az űrtávcsövek működtetői által felvázolt tudományos potenciált és a programok költségeit.
A NASA asztrofizikai divíziója kritikusan alulfinanszírozott. Ökölszabály, hogy egy műszer létrehozására fordított összegnek évente kb. 10%-át szokta igényelni annak működtetése. Jelenleg olyan 3 milliárd dollárnyi, NASA kötődésű űrtávcső kering felettünk, ám ezek életben tartására a következő két évben ennek az összegnek csak olyan 2%-a fog rendelkezésre állni. Az idei felülvizsgálat legfőbb, szomorú tanulságát külön kiemelték a szövegben:
A felülvizsgálati bizottság úgy véli, hogy Washington jelenlegi költségvetési elvei olyan mélyen sújtják az ország űrbéli obszervatóriumait, hogy ha nem sikerül bővíteni a forrásokat, helyreállíthatatlan károk érhetik Amerika vezető szerepét az Univerzum űrből végzett kutatásában.
A Senior Review csak egy javaslatot állított össze, a végső döntést ez alapján a NASA vezetősége hotza meg. Ők pedig így döntöttek:
- Hubble és Chandra: a két nagy obszervatóriumot a többitől külön értékelte a bizottság. Mindkettő kiváló egészségnek örvend, és a jelek szerint legalább az évtized végéig gond nélkül üzemelhetnek.
A teljes átvilágításon átesett missziók, abc sorrendben:
- Fermi: hosszabbítás, a korábbihoz képest csökkentett költségvetéssel.
- Kepler/K2: az elsődleges misszió lezárása és a két lendkerekes K2 program is támogatást kap, utóbbi azonban 10%-kal kevesebbet az igényeltnél. A számítások szerint még három évre elég az üzemanyaga az űrtávcsőnek, ezért a 2016-os felülvizsgálatra is meg fogják hívni, további egy év hosszabbítás lehetőségével.
- MaxWISE: a felélesztett WISE űrtávcső kisbolygókereső programját hosszabbítanák meg, még háromszor átfésülve az egész eget, és közben tranziens jelenségeket keresve. A felülvizsgálat szerint a kinyerhető tudományos eredmények mértéke kérdéses a költségekhez képest, így elutasították a hosszabbítást. A még futó NEOWISE programot nem érinti ez a döntés.
- NuSTAR: az elsődleges missziónál kisebb költségvetéssel folytatja. Azonnali hatállyal létre kell hozni a távcső számára a vendégészlelői (Guest Observer) programot.
- Planck: az ESA űrtávcsöve már befejezte a munkáját, de az adatfeldolgozás nehezebbnek bizonyult a vártnál, így a NASA 2016-ra is biztosít további forrásokat a programban résztvevő amerikai kutatók számára.
- Spitzer: a NASA harmadik nagy obszervatóriuma már évek óta hűtöközeg nélkül dolgozik, a két legrövidebb infravörös hullámhosszon. Bár egyértelműen fontos méréseket végez, a működtetési költségei a legmagasabbak, és nem látszott, hogyan lehetne csökkenteni azokat. A megmenekülésre csak akkor van esély, ha a 2016-os évre egy jelentősen csökkentett költségvetést tudnak neki összállítani, ellenkező esetben 2014 végével befejeződnek a mérések.
- Suzaku: a japán űrtávcső működésében való részvétel megkapta a támogatást, hogy legyen átfedés a 2015-ben induló, szintén japán-amerikai ASTRO-H röntgentávcső méréseivel.
- Swift: a legmagasabbra értékelt műszer, folytatása következik.
A Spitzer esetleges elvesztése szomorú lenne, de egykori nagy obszervatóriumként annyi pénzbe kerül a működtetése, amelyből több másik programot is életben lehet tartani. Itt jelentkezik a Senior Review azon elképzelése, hogy nem egyszerűen a legrosszabb pontszámot kapott missziókat (Suzaku, Planck, MaxWISE) javasolták befejezni, hanem a költség-tudomány arányt is szem előtt tartották.
A Kepler új küldetésének engedélyezése hatalmas eredmény a magyar, illetve magyarországi csillagászok számára. Már a K2 első látómezőire is számos pályázat érkezett, és a számuk vélhetően a későbbiekben sem fog csökkenni. A magyar hagyományoknak megfelelően több száz RR Lyrae és több tucat cefeida csillagról kértünk mérést, megtöbbszörözve ezzel az összes űrtávcsőtől eddig rendelkezésre álló mennyiséget. De a Kuiper-öv legnagyobb égitestjeitől a látómezőkön átszáguldó kisbolygókig és a látómezőbe eső HATNet bolygójelöltekig számos pályázat és ötlet felmerült. Ironikus módon a Kepler a lendkerekek leállásával talán még hatékonyabb űrtávcsővé vált, mint volt.
Forrás: NASA Astrophysics 2014 Senior Review of Operating Missions
A kutatás az MTA CSFK Csillagászati Intézete “Kepler vizsgálatok és csillagpulzáció modellezése” kutatócsoportja munkájának része. A cikkben bemutatott kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlik. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
